VII.18. Depresszió
Mentális betegségek esetén 2-3 x gyakoribbak a kardiovaszkuláris megbetegedések.
Az unipoláris depresszió és klinikai következményei várhatóan 2020 környékére a szív és érrendszeri problémák után a második helyett fogja betölteni. Skizofrénia és a bipoláris depresszió mértéke is egyre fokozódik társadalmunkban.
A depresszió hatására tulajdonképpen egy fiziológiai stressz következik be a szervezet számára. Cukorbetegség hatására a megnövekedett vércukorszint ugyancsak fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a depressziósok közel 40 %-ában kifejlődik a 2-s típusú diabetes. Az elhízás hatására, a megnövekedett testzsír tarlom, valamint a derék-csípő hányados növekedése jól korrelál a depresszió kialakulásával. Depressziósok között kétszer annyian dohányoznak, mint a populáció többi részében. A leszoktatási programok is kevésbé hatékonyak a körükben. Sokkal többen fogyasztanak közülük alkoholt és kevesebb fizikai aktivitást végeznek.
Depressziósok esetén magasabb CRH és kortizol szinteket tapasztaltak. A magasabb kortizol szint segíti az inzulin rezisztencia kialakulását. A nők esetében az ösztrogén véd a stressz és a depresszió kialakulása ellen, viszont a menoupauza után ennek szintje jelentősen csökken. Depresszió hatására fokozódik a szervezetben TNF-α és a C reaktív protein mennyisége is. Szintén emelkedik a vérlemezkék aktivációjának, aggregációjának valószínűsége, amely fokozza a kardiovaszkuláris rizikót (9. táblázat).
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
8. táblázat A skizofrénia és a bipoláris depresszió, mint kardiovaszkuláris rizikótényező
A depresszió ellen szedett gyógyszerek szintén komoly rizikó faktort jelentenek. A litium, valproate például fokozza testsúlyt. Növelik az LDL és TG mennyiségét, csökkentik a HDL szintet, fokozzák a cukorbetegség kialakulásának az esélyét. Szerencsére az újabb generációs gyógyszerek esetében lényegesen csökkentek ezek a rizikófaktorok, de még tovább is léteznek.