20. Az izomműködés energiaforrásai (9. , 10. ábrák, 6. táblázat)
1. A tápanyagok ( lipidek, szénhidrátok) az izomrostokba a vérből transzportálódnak
2. A glikogént jelentős mennyiségben képes tárolni.
3. Az izomműködés közvetlen energiaforrása az ATP, melyet:
- biológiai oxidációval, ill.
- tejsavas erjedéssel nyer a tápanyagok metabolizmusa során
4. Az izom ATP készlete kb. 10 összehúzódásra elegendő
5. Az ATP készlet kimerülése után az ATP regenerációja kreatinfoszfát segítségével történik: kreatin-P + ADP = kreatin-trifoszfát (kb. 50 összehúzódás, kb. 10 s, 100 m-es síkfutás)
6. A terhelés elején az első30 másodpercben a kreatin-foszfát készletek merülnek ki.
7. Ezt követően a glikolízis, majd 3 perc múlva a biológiai oxidáció termeli az ATP-t.
8. Tartós összehúzódás során romlik az izom vérellátása, így oxigén ellátása is, miután a mioglobinhoz kötött oxigéntartalékok is kimerülnek, megindul a tejsavas erjedés.
9. ábra: Főbb energiaforrások az izomban
10. ábra: Energiaszolgáltatók az izomban
6. táblázat ATP termelődés különböző anyagcsere folyamatokban
|
Jelleg |
Folyamat |
Termelődött ATP |
|
Anaerob alaktacid |
ATP= ADP + P + E |
- |
|
Anaerob alaktacid (ATP reszintézis) |
Kreatin-P + ADP = ATP + C |
1 mol |
|
Anaerob laktacid |
szénhidrát = tejsav + ATP |
2 mol |
|
Aerob |
szénhidrát = CO2 + H2O + ATP |
38 mol |
|
Aerob |
zsír = CO2 + H2O + ATP |
131 mol |
Az izom- erőkifejtés függ:
- Az életkortól és a nemtől
- A rostok vastagságától és vérellátásától
- A működő izmok hosszától
- Az erőkifejtés idejétől
- A mozgósítható energia mennyiségétől
- A megmozgatott súly nagyságától és az ellenállás nagyságától
- A rostok összetételétől
- A résztvevő motorikus egység számától
- Az impulzusok sűrűségétől, szinkronizációjától
- Az impulzusok nagyságától és erejétől
- Hőtermelődéssel járó folyamatoktól az izomban