21. Az izomműködés és hőtermelődés
Izommunka során hő szabadul fel az izmokban, melynek 3 fő csoportját különböztetjük meg:
- Kezdeti (iniciális) hő: az összehúzódás és az elernyedés alatt mért értékek összege, aerob és anaerob körülmények között is, mely lehet fenntartásos és aktivációs. Az előbbi tetanuszos összehúzódás esetén, míg utóbbi izomrángások esetében mérhető. A hőtermelés már az ingerlés pillanatában megindul és gyorsan fokozódik.
- Megrövidülési hő: kezdeti gyors emelkedést kis fokú csökkenés, majd újabb emelkedés követ, melynek maximuma az elernyedés kezdetére esik.
- Megkésett hő: az izomműködés után, az összehúzódás lezajlása után még percekig a nyugalminál nagyobb az izom hőtermelése. Csak aerob energiaszolgáltatás után.
Az, hogy a szervezet az energiát miből nyeri, függ az edzés intenzitásától és terjedelmétől!
11. ábra: Az intenzitás, a terjedelem és a felhasznált energia (kép forrása: www.tankonyvtar.hu)
Az energiaszolgáltatás formája elsősorban a sportágak jellegétől és az edzés típusától függ. Más anyagcsere utak aktiválódnak pl. egy sprintnél: gyorsan kell nagy erőkifejtést végezni, gyors és nagy energiákat kell mozgósítani. Ezzel ellentétben a maratoni futáshoz kitartó, folyamatos izomösszehúzódásra van szükség. Ilyenkor az izmok kisebb erővel húzódnak össze, de sokkal tovább bírják. Utóbbihoz a szervezet a zsírokból és a raktározott szénhidrátból fedezi az energiát (12. sz. táblázat).
12. táblázat: Energiaszükségletek (Forrás: Boros Sz.: Sporttáplálkozás)
|
|
Sprinter |
Maratoni futó |
|
ATP |
0 % |
2 % |
|
Szénhidrát |
80 % |
32 % |
|
Szénhidrát +zsír |
20 % |
66 % |