1.1. Értelmi fejlesztés Az óvoda alapprogramja szerint
Az anyanyelvi és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Az óvoda alapprogramja nagy figyelmet fordít az anyanyelvi nevelésre, a kommunikáció különböző formáinak alakítására, a gyermekek kíváncsiságának, kérdéseinek ösztönzésére. A gyermek élmények, tapasztalatok útján szerezzen ismereteket az őt körülvevő világról, miközben fejlődnek értelmi képességei: érzékelése, észlelése, emlékezete, figyelme, képzelete, gondolkodása és alkotókészsége.
A csoportos foglalkozások
Az óvodai programok országonként és időszakonként változnak. Korábban Magyarországon a napi foglalkozások rendje be volt osztva, ezek között volt matematika foglalkozás is, amikor az iskola igényeinek megfelelő fejlesztést végezték az óvodapedagógusok. Jelen rendszer szerint a csoportos foglalkozások 5-35 perces, növekvő időtartamúak, bizonyos helyeken csak az iskolaelőkészítő szakaszban levő gyermekeknek kötelezőek, a többiek számára a pedagógus kezdeményezi a tevékenységet, amelyeken azok a gyermekek vesznek részt, akiknek sikerült felkelteni az érdeklődését. Nehezíti a pedagógusok munkáját, hogy sok helyen vegyes életkorú csoportok vannak, így a játékokkal, mesékkel megvalósuló fokozatos, differenciált fejlesztés sokkal nagyobb szervezést igényel. A matematikai fejlesztés szempontjából a legnagyobb problémát az jelenti, hogy nincsenek kimondottan matematika foglalkozások, a gondolkodás fejlesztését be kell integrálni a többi foglalkozásba, leginkább a környező világ megismerésébe. Ez egyrészt jó lehetőség az óvodapedagógus számára, hogy a hét minden napján megjelenjenek a matematikai tevékenységek valamilyen formában, másrészt óriási felelősség, hogy ne hagyja ki mindegyik témából, hiszen azzal megnehezíti a gyermekek iskolakezdését.
A játék
A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A gyermekek számára az első játszótárs a felnőtt, aki követhető mintát ad a játékra, majd a szabad játék kialakulása után bevonható, segítő, támogató, kezdeményező társ marad. A pedagógus feladata a megfelelő játékkörnyezet, a tárgyi feltételek megteremtése is.
A külső világ tevékeny megismerése
A gyermek a külső világ tevékeny megismerése során jut matematikai ismeretek birtokába a mennyiségi-, alaki-, téri viszonyokról. A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett fejlődik fogalmi gondolkodása, ítélőképessége, döntési képessége, amelyek a szükségesek a sikeres iskolakezdéshez.
(363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról)