1.3 Fogalomalkotás, összehasonlítás, válogatás, rendezés, osztályozás, logika

Az előző pontban láthattuk, hogy a fogalomalkotás alakulása, a decentralizáció kezdeti lépéseinek alapozása fontos fejlesztési feladat óvodáskorban. Ennek egymásra épülő főbb gondolkodási műveletei a következők:

Összehasonlítás: kezdetben a tárgyak azonosságának, különbségeinek felfedezése, majd az azonos, és eltérő tulajdonságok felismerése és megnevezése, ekkor már az összehasonlítás szavakkal is történik. Végül az összehasonlítást a tárgyak előre megnevezett tulajdonságai szerint is elvégzik a gyermekek, meg tudják állapítani a változásokat (Perlakiné).

Válogatás: a szemléletes gondolkodás alapja, hogy a tárgyakat lényeges tulajdonságaik alapján szétválogassák a gyermekek, az egymáshoz tartozó dolgokat összekapcsolják. Kezdetben saját szempont szerint válogatnak, majd megnevezett ismert tulajdonság szerint (Zsámbokiné).

Rendezés: adott tulajdonság szerint a tárgyakat csoportosítják, azaz halmazba rendezik, vagy képesek a meghatározott szabályt követni, azaz sorozatot alkotnak belőlük. A fejlődés során képesek lesznek adott halmazba rendezés és adott sorozat szabályát felismerni, az oda nem illő elemet kiválasztani (kakukktojás), tudják a szabályt követni, azaz a halmazba további elemeket válogatni, a sorozatot folytatni. Halmazba rendezés esetén a halmazt meghatározó tulajdonság felismerése és alkalmazása a cél, sorozatalkotásnál a sorrendet meghatározó tulajdonság (pl. mennyiség csökkenése), esetleg periodicitás felismerése (pl. kör, négyzet, háromszög, kör, négyzet, háromszög, …).

Osztályozás: A konkrét tárgyak halmazba sorolását később logikai rend szerint is el tudják végezni, megjelenik a két szempont szerinti osztályozás, a halmazok közötti tartalmazási reláció (Mérei, Binét).

Logika: Amikor a gyermekek kijelentő mondatokat mondanak, pl. „Ez egy medve.”, akkor állításokat fogalmaznak meg. Képesek ezek igazságértékét eldönteni, igaz, hogy ez egy medve, vagy nem igaz, és tagadó megállapításokat is tesznek: „Ez nem medve.” Ezek a fokozatosan bővülő logikai műveletek még szorosan kötődnek a tárgyakhoz, csak 11 éves kor után tudnak a gyermekek kijelentéseken logikai műveletet végezni, és 15 éves kor körül kezd összeállni a logikai műveletek rendszere. Mivel a logikai műveletek óvodáskorban a konkrét tárgyakhoz kötődnek, ezért szorosan kapcsolódnak a halmazokhoz, hiszen a kijelentések alapján történik a halmazba rendezés (ha a labda piros, akkor beletartozik a piros tárgyak halmazába, ha nem piros, akkor nem tartozik bele). A gyermekek ekkor már tudnak barkochbázni, amelyet kezdetben a megfelelő tárgyak konkrét kirakásával kísérünk.

Az óvodás gyermek kezdi felismerni az ok-okozati viszonyokat, és kezdi megérteni a gondolatokat összekapcsoló szavakat (ha, akkor, miért). A tárgyakon végzett sok-sok logikai művelet vezet oda, hogy később ezeket kijelentéseken, szavakban is el tudja végezni.