Skip navigation

Bevezető I.

1. A jegyzet elsősorban óvodapedagógus, tanító és tanárszakos  hallgatóknak készült, de a fejlesztett kompetenciák és a megszerzett ismeretek a pedagógusképzés bármely szintjén hasznosak a hallgatók, illetve akár a már gyakorló pedagógusok számára. Tehát: a tervetzett e-könyvet minden olyan kolléga figelmébe ajánlom, aki:

  1. A vizuális nevelés bármely ’műfajával’ foglalkozik, tanulja, vagy éppen tanítja;
  2. mindazok számára, akik nem rendelkeznek összefoglaló ismeretekkel a tárgyat illetően;
  3. a szakmát most tanuló pedagógusjelölteknek, és
  4. azoknak, akik a nevelés és személyiségfejlesztés területén érthető gyakorlati példákon keresztül szeretnének eljutni a problémakör teljes megértéséig.

 

2. Az óvodapedagógus, illetve a tanítóképzésben kötelező kurzusként, tanárképzésben választható általános kurzusként, illetve az Művészetek műveltségterületen a specializáció részeként illeszthető a tantervbe.

3. Befogadó egységekként fogom fel tehát az óvó- és tanítóképzés valamint a tanárképzés szakterületeit- viz. nev.- lehetőség szerint az egyetemi képzések ( vagy: MSC)  szakmai irányait   ( Pl. Iparművészeti Egyetem, vagy Képzőművészeti Egyetem tanári szakjait, valamint azok továbbképzéseit; de mindazon kedves kollégákat is, akiknek a könyvespolcán legfeljebb a '70- es évekből származó módszertani irodalom található. Célzottan tehát: pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, szaktanárok, szakértők.

 

Fejlesztendő kompetenciák a területen:

NAT 2012- FEJLESZTÉSI FELADATOK:

 1. Megismerő- és befogadóképesség

1.1. Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása

1.2. Ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás

1.3. Kommunikációs képességek

2. Kreativitás

2.1. Alkotóképesség

2.2. Problémamegoldó képesség

3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás

Ezeekből következőleg, valamint  a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelettel és az Európai Bizottság Közleményével (Common European Principles for Teacher Competences and Qualifications”. Draft. 15.12.2004. European Commission Directorate-General for Education and Culture

  1. A szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás. Ezen belül a hallgató készüljön fel az ismeretek (önálló) megszerzésére, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológiák alkalmazására.
  2. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése. Ezen belül legyen képes a fejlesztési – tanulási környezet megteremtésére és menedzselésére, az innovációra és kreativitásra.
  3. A fejlesztés – tanulás támogatása. Legyen képes a taneszközök, tanulási források értelmezésére, elemzésére, adott esetben önálló előállítására.
  4. A gyermek személyiségének fejlesztése az egyéni bánásmód érvényesülésén keresztül. Ezen belül képesnek kell lennie együtt dolgozni a gyerekekkel, mint egyénekkel, és támogatnia kell őket optimális fejlődésükben. Kiemelten fontos ezen belül a gyermek személyiségének  értő feltárása, fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség.
  5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése. Ezen belül kiemelten fontosak az interkulturális készségek, valamint a helyi közösségek.
  6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. Ebben alapvető, hogy a hallgató legyen képes önértékelésre és önkorrekcióra, valamint ennek átadásával kapcsolatban legyenek átfogó módszertani ismeretei.
  7. A kommunikáció, szakmai együttműködés és problémamegoldás. Ezen belül legyen képes a konfliktusok felismerésére és az ismert technikák alkalmazására a felmerülő konfliktusok oldása és hatékony kezelése érdekében.
  8. Az elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. Ezen belül elsősorban a négy fő kompetencia-csoport szándékos és gyakorlat-orientált (ön) fejlesztésének módszertani ismereteinek elsajátítása:
  • Szakmai kompetenciák (ismeretek, készségek- képesség szintig)
  • Személyes képesség-elemek (pl. pontosság, önállóság, döntésképesség, türelem, megbízható, kitartó)
  • Társas kompetencia-komponensek (pl. határozottság, irányítási készség, kommunikációs készség)
  • Módszerkompetencia-komponensek (pl. gyakorlatias feladatértelmezés, figyelemösszpontosítás, áttekintő képesség, helyzetfelismerés)

 

Célkitűzés:

A pedagógusjelöltek általános  vizuális ( és egyben komplex művelődéstörténeti ismereteinek bővítése, annak tudatosításával, hogy a hagyományápolás ma már pedagógiai feladat, óvodai-iskolai megjelenítése fontos identitásunk felépítéséhez-megőrzéséhez.

Mivel a gyermekek egyre inkább elszakadnak a természeti valóságtól és egyre inkább virtuális világban és élmények között élnek (okostelefon, X-box, elektronikus játékok, stb.) fontos, hogy a vizuális nevelés  órákon, élményszerűen, kézbe fogható tárgyak előállításán keresztül valós tapasztalatokat biztosítsunk számukra. Tehát a régi szokások, hagyományok, mesterségek fogásainak bemutatásával, a gyakorlatias, átlátható és a természetből élő ember kultúrájának az élményszerű megismertetése, megértése a lényeg.

A NAT Művészetek- ’Rajz és vizuális kultúra’  céljának és tartalmi elemeinek megfelelően dolgoztuk ki a témakört:

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról ...

 „RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

ALAPELVEK, CÉLOK

A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, vala-mint a sajátos képi közlések, vizuális művészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezé-séhez. Célja továbbá azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintű műveléséhez, a látható világ használatához, ala-kításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. A műveltségterület nem csupán a hagyo-mányos képző- és iparművészettel foglalkozik, hanem magában foglalja a vizuális jelenségek, közlések köznapi formáit is. Mivel a képzőművészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különböző életkorokban, sőt személyenként is eltérő mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, illetve különböző képességek fejlesztésére alkalmasak, fokozott lehetőség nyílik a differenciálásra. A vizuális kultúra megfelelő szintű tanítása meghatározó ismeretszerzési és feldolgozási eszközt biztosít a többi műveltségi terület oktatásához, és hatással van azok elsajátításának színvonalára is.

A táblázatokban azokat a tevékenységeket tüntetjük fel, amelyek leginkább szolgálják az adott képesség, készség fejlesztését. Az életkornak megfelelő fejlesztés a spirális felépítést indokolja, de itt csak az újonnan belépő tevékenységeket említjük, ami nem jelenti azt, hogy abban a képzési szakaszban a már korábban megjelenő tevékenységek ne szerepelnének továbbra is. A szabadkézi rajzolás például minden szakaszban fontos eleme a képzésnek.” 

NAT - 2012 - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, OFI

 

Várható eredmények

A személyes kompetenciák szintjén:

A hallgatók képesek lesznek beszélgetni a szűkebb és tágabb közösségükben képi sokszínűségről.

Össze tudják hasonlítani a kultúrákat és azok értékeit.

Felismerik az oktatás stratégiai fontosságát s fenntartható fejlődés vonatkozásában is

Növekszik pedagógusi tudatosságuk.

Megértik a tudomány sokféle nézetrendszerén alapuló  kifejezési formákat.

Felismerik sztereotípiáknak hátrányos következményeitmind az egyének életére, mind a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait.

A szakmai kompetenciák szintjén:

A hallgatók képesek lesznek különböző tudományelemek  integrálására az oktatásban.

Képesek lesznek a történeti perspektíva hordozására és tisztában lesznek ennek módszertani eszközeivel.

Megismernek a soknézetű véleményformálás sajátosságsivsl és az ezek átdását célzó módszerekkel. (nyitottságra, toleranciára nevelés)

Növekszik tudatosságuk szintje a szakmai munkában a kulturális-művészeti nevelés területén.
Érzékenyebbé válnak az óvodai/iskolai és az óvodán/iskolán belüli differenciálás módozetaira. Törekedni fognak a tanulási környezet és a tananyag szakmai szempontok szerinti átalakítására.
Jártasságot szereznek tervezés és az arra építő, tanulási-tanítási stratégiákkal, gazdagodik pedagógiai eszköztáruk.

Elsajátítják a rendszerszemléletű gondolkodádmódot és annak tervezés-végrehajtás terén mutatkozó sajátosságait.

 

A tanagyag, jellegénél fogva elsősorban a szakmailag támogatott önálló ismeretszerzésre és –feldolgozásra épül. Törekedtünk arra, hogy a hallgatók azokkal a módszerekkel haladjanak a kompetencia-fejlődés és ismeretszerzés során, melyekkel az illeszkedő tartalmak a gyermekek számára is hatékonyan közvetíthetők – vagyis jegyeztünk egyben pedagógiai – módszertani segédanyagként is szolgál.