Mára bizonyítást nyert, hogy az inzulin rezisztencia nem csak a szövetek anyagcseréjét (máj, izom, zsír) zavarja meg, hanem a sejtek szintjére (vérlemezkék, endothelium, makrofágok, ér sima izomsejt) is hatással van. Metabolikus szindróma alatt a betegekben különböző kardiovaszkuláris betegségek fejlődhetnek ki. Jellemzően fokozott VLDL, LDL és csökkent HDL szint jellemzi a betegeket.

Érelmeszesedés (atherosclerozis) során az addig rugalmas érfalak megkeményednek. Az életkor előrehaladtával az erek falában zsírok rakódnak le (atheroma), melyek egyre nagyobb kiterjedésűek lesznek, s egyre jobban gátolni fogják a véráramlást. A lerakódás első lépcsőjében a belső fal károsodásának helyén lipoprotein molekulák tapadnak ki (27. ábra). A kitapadás miatt az érfal sérülékenyebb lesz, s ennek hatására az érfal egyre jobban megvastagszik. Első részben ún lágy plakk alakul ki.

 

 

27.  ábra Az LDL hatása az érfalra, valamint az érszűkület kialakulása.

Fredrickson et al. NEJM 1967; 276: 148

Metabolikus szindrómában a megváltozott endothél működés miatt az érfal szerkezete átalakul, egyes sejtek és molekulák számára átjárhatóvá válik (vascular remodelling). A következő lépésben a leukociták kitapadása következik, mely fokozott citokin és növekedési faktor termelést eredményez. A folyamat során gyulladási reakció fejlődik ki, amelyet a lerakódott zsírok plakkoká alakulása kísér. A makrofágok TNF-α, IL1β-t termelnek. A makrofágok és az érendothélium között olyan molekuláris folyamatok játszódnak le, amelynek hatására nagyobb affinitása lesz az érfalnak az oxidált LDL-elhez. 

Az endothel által termelt monocita chemotaktikus protein (MCP) hatására a monociták kitapadnak, majd a subintimalis térben makrofágokká alakulnak. Feladatuk a térben levő oxidált LDL zsírmolekulák eltakarítása. A folyamat során az érintett sejtek lipiddel teli un. habos sejtekké (foam cell) alakulnak. A habos sejtek felszaporodása sárga csíkós elszíneződést (fatty streak) eredményez az intimán.  A laza plakkok (atheromás plaque) lipideket, koleszterin észtereket, kollagént és izom elemeket tartalmaznak. Az anyagok lerakódása leszűkíti az ércsatornát, gátolva ezzel a vér áramlását.

A felszabaduló PDGF (trombocita eredetű növekedési faktor -platelet derived growth factor) az izomelemek mennyisége nő, melyeknek szintetizáló funciójuk is lesz, mely során kollagén elemeket termelnek és stabilizálják a plakkot (fibrozus plaque).

 

 

28.  ábra Plakk képződés

Grundy Nature Reviews Drug Discovery 5, 295-306 (April 2006) | doi:10.1038/nrd2005

A későbbiekben kialakuló kemény plakkban már az érfal mindhárom rétege érintett, és az érfal csaknem teljesen elzáródik.

Az atherosclerotikus plakkok sérülése esetén a vérlemezkék könnyen kitapadhatnak rajta (a trombocita aggregáció), és a már amúgyis lecsökkent belső érátmérőt egy vérrög (trombus) könnyen el tudja zárni (atherotrombózis). A másik lehetőség, hogy a leszakadó vérrrög embóliát okoz.  A folyamat akkor a legveszélyesebb, amikor a szív koszorú ereiben történik (28. ábra)

Az atherotrombózis hirtelen szívhalált, infarktust, stroke-t, okozhat.

Az előrehaladott plakkok regressziója (javulása) sajnos nagyon hosszú folyamat.