VII.12.B. Elhízás (obesitas)
Az elhízást (obesitas) a bevitt és a felhasznált energia mennyiségének hosszútávon létrejövő aránytalansága okozza.
A fel nem használt energia zsírszövet formájában tárolódik a szervezetben.
Genetikai tényezők befolyásolhatják a túlzott energia bevitel következtében kialakuló testsúlynövekedés mértékét (7. táblázat).
|
WHO |
szokványos |
|
elnevezés |
elnevezés |
<18.5 kg/m2 |
alultáplált |
sovány |
18.5-24.9 kg/m2 |
normál |
normál súlyú |
25.0-29.9 kg/m2 |
fokozott elhízás |
túlsúlyos |
30.0-39.9 kg/m2 |
fokozott elhízás |
kövér,elhízott |
>40 kg/m2 |
fokozott elhízás |
súlyosan elhízott |
7. táblázat Az elhízás fokozatai
Amerikában az elhízás valószínűsége az 1980-ban mért 14,5 %-ról 2000-re 30,5 %-ra emelkedett. Magyarországon 48,8 % a túlsúlyosak aránya. Legnagyobb probléma a gyermekek esetében van, mivel az elhízott gyermekek 50-85 %-a a felnőtt korában is elhízott marad.
a) Az elhízás fokának mérése
- BMI
- Bőrredő vastagság
- Denzitometria
- CT
- MRI
- Elektromos impedancia vizsgálat.
- Derék-csípő hányados
Abdominális elhízásban a derék-csípő hányados növekedése jellemző.
Férfiaknál a normál érték felső határa 1, nőknél 0.9.
A csípő körfogat normál értékei:
Férfiaknál normálisan< 94 cm, Nőknél< 80 cm.
b) Az elhízás formái
I. Kialakulás ideje szerinti felosztás:
Az egész életre szóló kövérség (lifelong obesity)
Általában normális testsúllyal születnek, majd gyermekkorban kezdenek hízni. Ez a folyamat a pubertás korában felgyorsul. Nők esetében gyakran szülés után következik be. Erre a típusra az egyenletes zsíreloszlás valamint az adipociták számának növekedése a jellemző.
Középkorúak kövérsége (adult life obesity).
II. Testtájék szerinti felosztás20-30 éves kortól kezd kialakulni. Főleg a törzsre korlátozódik és mérsékelt fokú. Középkorban a szervezet oxigénfelvétele csökken, ezzel párhuzamosan mérséklődik az energia leadás, változatlan kalória bevitel mellett kialakul az elhízás. Erre a típusra az adipociták térfogatának növekedése a jellemző.
-
gynoid
- perifériás,
- alsó testfél elhízása (fenék és comb -gluteofemoralis),
- bőr alatti (subcutan),
- körte alak
- nőkre jellemző.
- viszeres és ízületi betegségek kialakulását idézi elő,
-
android
- centralis,
- felső testrész elhízása (visceralis, abdominalis,)
- alma forma
- férfiakra jellemző
Kardiovaszkuláris szempontból az android forma veszélyesebb (36. ábra).

29. ábra Az elhízás formái
c) Az elhízás folyamata
Először a testtömeg növekszik.
- paraszimpatikus túlsúly,
- emésztőszervek fokozott működése,
- energiaraktározás
Ezt követi a zsír-, és az izom arányának megváltozása
- izom tömeg csökken, zsír mennyisége nő - romlik a légzés, fokozódik a centralis zsír mennyisége
- romlik a vénás keringés,
- romlik a szív pumpafunkciója,
- inzulinrezisztencia nő, hyperinzulinaemia alakul ki.
- szabad zsírsav (FFA) szint emelkedik
- fokozódik az ACTH termelődés,
- csökken a növekedési hormon termelése,
- csökken a progeszteron és a tesztoszteron termelődése is
- hiperlipidémia kialakulása Apo-B és VLD szint nő, HDL szint csökken
- vérnyomás emelkedés kialakulása
- véralvadási zavarok kialakulása
- alvási légzés szünet (apnoe) alakul ki
- mozgásszervi betegségek
jelennek meg
d) Az elhízás felosztása
- Primer elhízás:
- Genetikus
okok: leptin rezisztencia
- (hypothalamusban étvágycsökkentő hatású)
- Fokozott táplálékfelvétel
- Fizikai inaktivitás
- Psychés okok: stressz, magány, stb.
- Genetikus
okok: leptin rezisztencia
- Szekunder elhízás:
- Jóllakottsági szignálok zavara
- A glükózaminok regulációs szerepe
- Egyéb adipogén faktorok
- Zsírraktárak -Konstitució-típusok
- Endokrin betegségek: Cushing-kór, hypothyreosis, insulinoma, tesztoszteronhiány (férfiaknál)
- Centrális elhízás: agytumor (hypothalamus-hypophysis), műtét
e) Az elhízás szövődményei
(BMI 35 - 40)
cukorbetegség (diabetes mellitus) |
3 |
(fokozott vérzsír) dyslipidaemia |
2 |
köszvény (hyperurikaemia), |
2,5 |
magas vérnyomás (hypertonia) |
2,9 |
epekövesség, |
2 |
Vastagbélrák |
1,3 |
ischaemias szívbetegségek |
1,9 |
Stroke |
3,1 |
érelmeszsesedés |
2 |
f) A hasi elhízás kardiovaszkuláris kockázata
A hasi elhízás megnöveli a a CVD és az infarktus (MI) okozta halálozási kockázatot (30. ábra).

30. ábra A derékbőség (WC) növekedés okozta kardiovaszkuláris halálozások kockázata.
1: derékbőség férfiaknál <95 cm, nőknél <87 cm
2: derékbőség férfiaknál 96-103 cm, nőknél <87-98 cm
3: derékbőség férfiaknál >103 cm, nőknél >98 cm
Dagenais GR, Yi Q, Mann JF, Bosch J, Pogue J, Yusuf S. Prognostic impact of body weight and abdominal obesity in women and men with cardiovascular disease. Am Heart J. 2005;149:54-60.
g) Az elhízás okozta közvetlen hatások:
Jelentős többlet terhet jelent a szívnek, mert:
- Nagyobb testtömeg, bővebb vérellátás.
- Nagyobb zsírtömeg vérellátása nagyobb
vérvolument igényel
- Sűrű érhálózat a több zsír miatt, nagyobb perifériás érellenállás és így hypertonia kialakulása.
Hypertonia és inzulinrezisztencia miatt:
sejtek intracelluláris Na és Ca tartalma csökken
erek simaizomzata összehúzódása nő
nő perifériás rezisztencia, így a hypertonia tovább fokozódik.
nő a Trigliceridek szintje,
emelkedik az LDL koleszterin szint,
csökken a HDL koleszterin koncentráció.
h) Bulémia nervosa (BN)
A beteges étvágyban szenvedőkre számos jellemző tünet utal:
falásrohamok
testsúlycsökkentő manipulációk
(önhánytatás, hashajtózás, vízhajtó),
aggodalmaskodás a testsúly és alak miatt,
heti két falásroham
A BN jelenleg háromszor gyakoribb, mint az AN. Átlagosan 26 fő/100 ezer lakos/év.
Még az AN főleg a fiatalokra (12-18 éves korosztály) addig a BN főleg a 17-25 éves korosztályra jellemző.
A BN egyik legnagyobb problémája, hogy a betegség fel nem ismerése, vagy a szégyenérzet miatt a betegek kb. 80 %-a nem kap kezelést. A betegség fokozatosan terjed, és mára szinte az egész világra jellemző problémát képez.