Skip navigation

S

Savbőség ⇒ acidózis

Scoliosis = a gerinc oldalirányú görbülése.

Sikerorientált versenyzői alkat = a siker elérése motiválja, a saját aktuális képességszintjét meghaladó, de kemény munkával elérhető célokat tűz ki maga elé. Siker esetén az igényszintje fokozatosan emelkedik.

Síturizmus = Utazással egybekötött rekreációs sport- és szabadidős tevékenység, melynek célterülete a sísport művelésére alkalmas desztináció. A síelés világszerte a legnépszerűbb téli sport, melynek jelentősége nagyban múlik az éghajlati és a domborzati adottságokon, valamint a sísport számára kialakított turisztikai infra- és szuprastruktúrán. A síturizmus soha nem látott fejlődést produkált az elmúlt évtizedekben mind a kínálat, mind a kereslet terén.  Napjainkra némiképp csökkent ugyan a klasszikus síelők száma (lesiklás, sífutás), de mindezt kompenzálta a snowboard térhódítása (Müller et.al. 2008).

Spa = Az általános jóllét szolgálatában álló olyan szolgáltatási egység, amely számos professzionális szolgáltatást nyújt az értelem, a test és a lélek megújulását elősegítve (Mintel 2007). A spa-élmény alapvetően négy területet jelent: a feszültségoldást, az elmélyült gondolkodást, az újjáéledést és a jókedvet. A Nemzetközi Spa Szövetség által kialakított tipológiát is figyelembe véve többféle spa-típus létezik (pl. klub spa, napi spa, holisztikus spa).

Sport – (sports) = A Sportlexikon megfogalmazásában - A sport: meghatározott szabályok szerint, időtöltésként vagy versenyszerűen folytatott testedzés. Keletkezését tekintve történelmi, mai megjelenését tekintve szilárd társadalmi jelenség, valamennyi társadalmi formában a kultúra része.

Az Európai Sport forr All Charta definíciója még közelebb visz a sport szerepének megítéléséhez: Sport - minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai vagy szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából.

Sport = Az Európai Sport Charta szerint (1992) „minden olyan fizikai tevékenység, mely esetenként, vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából”. A sport megfelelő pszichomotoros képességeket feltételez és alakít ki, szabályozott, célirányos, általában – de nem minden esetben – versengésen, küzdelmen alapul, sokszor elszántságot, kockázatvállalást, máskor ügyességet, játékosságot igényel. A sport a testkultúra kiemelkedő területe, mely hatással van a személyiség egészére, az ember, mint bio-pszicho-szociális egység értelmi, szociális, társadalmi, erkölcsi, érzelmi-akarati jellemzőire, képességeire (Rétsági, 2004). A sport szót gróf Széchenyi István hozta Magyarországra Angliából, melynek az első jelentése itthon a szórakoztató időtöltés volt (Takács, 2009).

Sportföldrajz = A sport- és a földrajztudomány közös kérdésfeltevései mentén kialakult tudományág, melynek célkitűzései között szerepel a sportszféra igényes térszemléleti elemzése, valamint a földrajzi környezet összetevői sporttevékenységre való hatásainak jobb megértése (Bánhidi, 2011). A tudományág elnevezése formális értelemben azt jelenti, hogy a szakterület a sporttudomány és a földrajztudomány elemeit ötvözi. Funkcionális megközelítésben a sport jelenségeinek vizsgálata a geográfia módszereivel és eszközeivel a földrajztudomány paradigmái alapján (Győri, 2015).

Bővebben: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/sporttudomany/a_sport_fldrajza.html.

Sportkultúra elemeinek terjedése = A sportra, mint a kulturális jelenségre jellemzőek a diffúziós, vagyis terjedési mechanizmusok. Földrajzi értelemben terjedésen azt a folyamatot értjük, melynek során valami valahonnan kiindulva szétoszlik a földfelszín egy adott területén (Haggett, 2006). A sportkultúra elemei is származnak valahonnan, majd különböző sebességgel és különböző csatornákon szétterjedtek a térben (pl. a labdarúgás mint innováció Angliából indult el). A térbeli terjedésének alapvetően két változata létezik: az expanziós és a relokációs diffúzió.

Bővebben: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/sporttudomany/a_sport_fldrajza.html.

Sportpszichológia = A lehető legszélesebben értelmezett teljesítmény fokozás pszichológiai hátterével, egyén, csoportszintű összetevőivel, a sportszervezet és a sportoló közötti kapcsolattal, illetve az egészséges életmód, a testedzés pszichológiai kérdéseivel foglalkozó tudomány. Interdiszciplináris, számos általános és speciális pszichológiai elméleti háttérrel. Jelentős a szerepe a sportágválasztás kezdetén, a sport iránti elköteleződés során, a felkészülés, versenyzés alatt, és a sportpályafutás befejezése után is. Célja, hogy minél eredményesebb és minél hosszabb pályafutáshoz „segítse" a sportolót (Balogh, 2015).

Sportpszichológia kezdete = Griffith 1918-ban, mint doktorandusz, kezdte a sportpszichológiai munkásságát az Illinois Egyetemen, ahol az a George Huff volt az igazgató, aki később, felfigyelve Griffith képességeire és eltökéltségére, labort alapított számára. Ezzel 1925-ben a sportpszichológia elindult az önálló tudománnyá válás útján (Weinberg, Gould, 2011). Griffith már az 1920-as években több, sporttal kapcsolatos tanulmányt publikált, a Psychology of Coaching (1928), és a Psychology and Athletics (1928) több, sportban dolgozó szakember figyelmét is felkeltette. Érdekesség – persze az amerikai sportkultúrát ismerve kevésbé meglepő, hiszen ott a kezdetektől egyszemélyi tulajdonosa volt a kluboknak, és ők elvárták a minél magasabb profitot, ezért, ha kellett, minden területről „összegyűjtötték” a legjobb szakembereket -, hogy 1938-ban mai szóhasználattal élve, leigazolta őt a Chicago Cubs. Ezzel gyakorlatilag Griffith lett az első gyakorlati sportpszichológus. A 2. világháború után a sportpszichológia egyre inkább megerősödött. A pszichológia különböző irányzataiból a sport számára leginkább adaptálhatókat átvette, majd ezek alapján kutatási módszereket és újabb elméleteket dolgozott ki. Napjainkban igen szerteágazó, kultúráktól függő, gyakran a legmodernebb informatikai eszközöket használó alkalmazott tudományág lett. Gyakran megkülönböztetik a teljesítményorientált élsporttal foglalkozó sportpszichológiát, az egészséges lét, a rekreáció, és a testedzés területét vizsgáló egészségpszichológiától, valamint a testedzés pszichológiájától (az angolban a sport-, a health-, illetve az exercise psychology kifejezést használják), ld. Balogh (2015).

Sportszervezés (Sportmenegemant) = a szervezéselmélet alapjain nyugvó alkalmazott „tudomány”, mely a sportszervezetek felépítésével, működésével, szervezésével, vezetésével kapcsolatos elmélet és módszertani ismereteket tárgyalja, s az általános szervezés-, vezetéselmélet törvényszerűségeit a testnevelés és sport területén alkalmazza (Nyerges,1991). A mai szóhasználatunkban új fogalmak kapcsolódnak a sportszervezéshez: menedzsment, menedzser. Mit is jelentenek ezek a fogalmak? Menedzsment: az a folyamat, vezetési gazdálkodási forma, mely meghatározza a szervezet céljait, terveket készít a megvalósításhoz, meghatározza az ebből fakadó feladatokat, a cél elérését segíti ellenőrzéssel és a szükséges módosításokkal.Ezek alapján a menedzser: célokat tűz ki és ér el.A sportmenedzser a testnevelés, a rekreáció és a sport területén tűz ki és ér el célokat, melyek a szervezet programját elérni segítő egyéni törekvések. (Kiss,2004)

Sportegyesület (Sports Association) = elnevezés gyűjtőfogalom, minden olyan sportszervezet neve, amely gyakorlati sporttevékenységet folytat. A gyűjtőfogalom alá tartozik tehát a sportkör, sportklub, testedző kör, tornaegylet stb (Kiss, 2004)

A sporttermék (sports products) = A sportban is megjelenik a tiszta, tárgyiasult termék – sportcipő, kosárlabda, szabadidőruha, stb. Társadalmi szempontból egyik leglényegesebb törekvés a testnevelés és sportfogyasztóvá nevelésben az, hogy ezzel nem csak a sportot, mint szolgáltatást, hanem a hozzá szükséges eszközöket, – termékeket – is megvásárolják fogyasztók. Ezzel együtt nő a termelés, fogyasztás és a hozzá kapcsolódó adó és járulékbevétel. A fejlett fogyasztói társadalmakban a testnevelés és sport támogatás éppen ezért többszörösét hozza vissza adóbevételek esetében, és a további eredményként elkönyvelhető egészségügyi kiadáscsökkenésnél. Mint a termékre általában, a tárgyiasult sporttermékre is jellemző a kísérő szolgáltatás, – a termék mellé szolgáltatást is kínál, pl.: garancia a sportcipőnél, vagy a tornacsarnok esetében. (Kiss,2009)

Sportturista = Olyan turista, aki aktívan v. passzívan részt vesz a verseny, v. rekreációs sportban, miközben elutazik, szokásos környezetükön kívül tartózkodik. (1) Aktív sportturisták: (a) hivatásos (professzionális) versenyzők, (b) aktív amatőr sportolók, (c) aktív szabadidő sportolók. (2) Passzív sportturisták (a) versenysport passzív sportturistái (pl. edzők, orvosok, gyúrók, családtagok, tudósítók, szurkolók), (b) amatőr és szabadidő sportolók kísérete (pl. családtagok, egyéb kísérők).

Sportturizmus = Turisztikai ágazat, melyben az utazás elsődleges motivációja a sport. Azokat az állandó lakhelyről való elutazással járó tevékenységeket értjük alatta, melyek célja a versenysportban, vagy a rekreációs sportban való részvétel, illetve az azokhoz – mint vonzerőkhöz – kapcsolódó élmények (pl. látvány-, hangulat-, közösségi) megszerzése. A sportturizmushoz három elválaszthatatlan turisztikai tartomány kapcsolódik: a nagy sportesemények, a szabadtéri rekreáció, valamint az egészség és fitnesz tevékenységek (Hall,1992). A legkedveltebb sporttevékenységek a természeti adottságokat kiaknázó szabadtéri aktivitások, nevezetesen: a síelés és a snowboardozás, a hegymászás, a természetjárás, a vízi sportok űzése, valamint a kerékpározás (Dávid L. és mtsai 2006). A sportturizmus célja lehet továbbá valamely, sporttal kapcsolatos különleges attrakció, esemény helyszínének, relikviáinak, emlékeinek megtekintése is (pl. sportmúzeum, stadion, hírességek csarnoka). Tágabb értelemben ide kell sorolnunk azokat az aktivitásokat is, melyekben a turisták járulékosan, vagy véletlenszerűen élnek a helyi sportturisztikai kínálattal abban az esetben, amikor nem ez jelenti utazásuk fő célját. A sportturizmus nem csak a turizmus része, hanem értelemszerűen kapcsolódik a rekreációhoz is (Gáldi 2011).

Bővebben: http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_1/iii_sportturizmus__dr_gyri_ferenc.html

Sportszolgáltatás (sport services) = különlegessége, hogy az egyik fogyasztási alkalomtól a másikig változik, nem konzisztens. Nemcsak a sportoló/csapat felkészültsége, de az ellenfél is változik, sőt egyéb külső tényezők, mint utazás, időjárási tényezők is változtatnak a teljesítményen. Mint minden szolgáltatásnál itt is jellemző, hogy a sporttermék (mérkőzés, esemény) az egyik alkotórésze a teljes szolgáltatási csomagnak, ez a termékmag. A sporttermék kiegészül, és kiterjesztett termékké válik;

A sportszolgáltatás tulajdonságait tekintve inkább szolgáltatás, mint tárgyiasult, fizikai dimenziókkal rendelkező termék - mert az előállítás és a fogyasztás egyidejű.

A magyarázat a szolgáltatás jellemzőiben kereshető:

  • a megfoghatatlanság – a vásárló jellemzően bizonyítékot akar
  • az elválaszthatatlanság – a keletkezés pillanatában elfogyasztásra kerül, - mindkét fél jelen kell, hogy legyen – a szurkoló és a sportoló
  • ingadozás – hol, - mikor, - ki, - mennyiért szolgáltat, - mérkőzik, tart aerobik órát, rendez horgászversenyt, stb.

Stratégiai terv (strategic plan) = a szervezet fejlődésének (a misszió és jövőkép alapul vételével) 5-10-15 évre irányt mutató elképzelések rendszere.

STH, szomatotrop (somatotrop) hormon = a növekedést befolyásoló hipofízis (hypophysis) hormon.

Stressz =

  1. Ha a szervezet rövidebb (akut) vagy hosszabb (krónikus) ideig jelentős fizikai/pszichés igénybevételnek van kitéve, többek között függ: a szervezet edzettségétől, teherbíróképességétől, immunológiai állapotától. „A stressz a szervezet nem specifikus reakciója minden olyan ingerre, amely kibillenti eredeti egyensúlyi állapotából, alkalmazkodásra kényszeríti.” (Selye János – Stressz distressz nélkül, 1976, 25.o.) Stresszre adott válasz (Sellye, GAS, 1964): vészreakció (szimpatoadrenális aktiváció): alkalmazkodik a környezet igénybevételéhez, hozzászokás (rezisztencia): adott ingerekkel szemben időlegesen fokozott ellenállóképeség alakul ki, kimerülés vs. restitúció: energiatartalékok kimerülésével, vagy a stressz elmúltával gyógyulás vagy betegség.
  2. Az élő szervezet védekező reakciókban megnyilvánuló állapota az őt ért káros (szokatlan) ingerekkel szemben.

SWOT-elemzés, környezeti felmérés (SWOT-analysis - Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats) = a külső és a belső környezet állapotát az (erősségek / gyengeségek /lehetőségek-kihívások / veszélyek) mátrix segítségével feltérképező eljárás.