Skip navigation

Karakterek

George karaktere pontosan körülhatárolt, nemcsak egyértelmű tulajdonságokkal van felruházva, hanem ezek a tulajdonságok ismétlődő szituációkon keresztül rögzülnek: George önzetlensége, elvágyakozása, e vágy akadályokba ütközése, a cél újra megerősítése. George el akar menni, míg az apa számára a legfontosabb, hogy az embereknek házakat építsen, segítse, hogy letelepedjenek, tető legyen a fejük felett; George világot akar látni, Mary hazajön, honvágya van. A karakter egységességét a célkitűzése vagy az arra vonatkozó vágya kölcsönzi, ami egyszersmind színre is viszi azokat a kollektív vagy társadalmi feszültségeket, amelyeket a műfaj megjelenít. George-nak többször is lenne alkalma elhagynia a várost, mégis mindannyiszor visszafordul. Ezek a „véletlenszerűen” közbejött akadályok külső gátaknak tűnnek, valójában George leláncoltságát metaforizálják, és egyben a történet szintjén motiválják azt, hogy képtelen céljait megvalósítani. James Stewart sztárpersonája sokat hozzáad a szerephez, hiszen eleve gyakran társul valami tehetetlenséggel, bénultsággal, ami testi fogyatékosságban is megnyilvánul (törött láb a Hátsó ablakban, agorafóbia a Szédülésben, itt az egyik fülével nem hall).

 

Hátsó ablak (Rear Window. Alfred Hitchcock, 1954)

Szédülés (Vertigo. Alfred Hitchcock, 1958)

 

A mellékszereplők tovább árnyalják George karakterének fő problémáját: vannak, akik elhagyják a kisvárost (Mary: honvágya van, visszatér, Sam: nagy vagyonra tesz szert, Harry: tanul, megházasodik, a háborúban dicsőséget szerez, Violet: New Yorkban akar szerencsét próbálni, lemond az elutazásról), és vannak, akik a kisvárosi élet mellett döntenek (Earnie, Bert, stb.). Ezek a csak pár vonással megrajzolt karakterek mind a George-ot foglalkoztató fő kérdésre adott különféle válaszokat, cselekvési mintázatokat képviselnek. A szereplők további párokat alkotnak a hasonlóságok és oppozíciók mentén:

  • Apa/Potter: a történet két domináns apafigurája, de míg az apa a közösség hasznát tekinti elsődlegesnek, Potter az egyéni haszonlesés és a kizsákmányolás majdhogynem eltúlzott megjelenítése. (Dickens Karácsonyi énekének Scrooge nevű főszereplőjét idézi, aki szintén a nyomorultak kiszipolyozásából kamatoztatja vagyonát.) George mindkettőjük örökségétől szabadulni akar: míg Potterrel nyíltan vállalja a konfliktust, az apa öröksége ennél bonyolultabb és terhesebb (ő is építeni akar, akárcsak az apa).
  • Apa/Billy bácsi: a szegényeket lakhatáshoz segítő bankszövetkezet alapítói. Míg az apa felelősségteljes és megbízható (valószínűleg az általa cipelt teher vezet váratlan halálához), Billy bácsi alapvetően szórakozott és komikus figura, akinek végzetes tévedése vezet el a történet tetőpontjához, George kétségbeesett és reménytelen helyzetéhez.
  • Potter/Sam: mindketten nagy vagyonra tesznek szert, de míg Pottert csak a hatalom- és a vagyonszerzés motiválja és tartja zsarnoksága alatt, Sam megőrzi fiatalos bolondozását és önzetlen baráti kapcsolatait.
  • Mary/Violet: két archetipikus nőtípus – az idealizált, fetisizált Mary és a kissé vulgáris, erkölcsileg szabados Violet (Hitchcock Szédülésében ugyanabban a személyben tárgyiasul mindkét aspektus, Madeleine és Judy).
  • Mary/George: mindketten önfeláldozóak, de a klasszikus nemi szerepeknek megfelelően George a cselekvő, tevékeny szereplő, Mary a segítő funkciójában lép fel, gyakran a helyhez kötöttség (hazatérés a honvágya miatt, meztelenül a virágbokorban kell meghúzódnia) és az otthonteremtés kapcsolódik hozzá.