31.1. Stimulánsok

17. ábra: Amfetamin, kokain és efedrin szerkezeti képlete


18b. ábra: Amfetamin hatásmechanizmusa
A kokain gátolja a D transzportert (DT), csökkenti a dopamin visszavételét, ezáltal nő a szinaptikus résben a koncentrációja. Az amfetamin viszont szubsztrátja a DT-nek, ezen keresztül bejut a sejtbe, ahol megakadályozza a szinaptikus vezikulák töltődését. Ennek következtében megnő a citoplazmatikus dopamin szint. Ez a folyamat hozzájárul a további dopamin nem vezikuláris szinaptikus résbe való felszabadulásához. DA: dopamin; DT:dopamin transzport (18a és b. ábrák ).
Az efedrin egy szimpatomimetikus amin,szimpatikus idegrendszeri hatással, az adrenerg receptorokon hatva. Központi idegrendszeri hatásai gyengék, mert a vér-agygáton csak kis mértékben képes átjutni, szemben az amfetaminnal és a metamfetaminnal. Fokozza a posztszinaptikus noradrenerg receptor aktivitást, mivel gyengén hat a posztszinaptikus α- és β-receptorokon. Hatásmódja az adrenalinéval azonos, vérnyomásemelő hatása az adrenalinénál sokkal gyengébb, később kezdődik és a lassúbb lebomlás miatt elhúzódóbb. Közvetlen alfa- és béta-adrenoceptor izgató hatása mellett közvetetten a perifériás noradrenalin felszabadulást is serkenti. Hatását nagyobb mértékben az okozza, hogy a preszinaptikus neuron nem képes különbséget tenni az efedrin és az endogén adrenalin vagy noradrenalin között. Az efedrin, tehát a noradrenalinnal keveredve részt vesz a noradrenalin visszavételi mechanizmusban és visszakerül az idegvégződés belsejébe vezikulákba zárva. Hazánkban számos vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerekben fájdalomcsillapítókkal kombinálva vannak forgalomban.