A szomatotropin (STH) masnéven GH az adenohipofízisben termelődő, 191 aminosavból álló polipeptid hormon. Prekurzora 217 aminosavból és két eltérő láncból áll (alfa és béta). Fiziológiai körülmények között két hormon kapcsolódik egymáshoz, egy dimert alkotva. A szomatolaktogenikus hormonok családjába tartozik, melynek tagja még a prolaktin, a placentáris laktogén és számos növekedési faktor is. Ezen fehérjecsaládba tartozó anyagok receptorainak szerkezete igen hasonló. A felsorolt hormonok szövetspecifikus termelődése ellenére számos evolúciós, immunológiai és biológiai folyamat résztvevői és mindegyik különböző mértékű tejelválasztó, növekedést serkentő, anyagcserét és az immunrendszert befolyásoló hatással rendelkezik. Ha a szomatropin, illetve az IGF-1 szintje csekély, hasonlóan az alacsony tesztoszteronszinthez, az általános fizikai teljesítőképesség, az izomtömeg és az izomerő jelentősen csökken. Hatása: serkenti a porcsejtek osztódását (25. ábra), a csontok hosszúsági és szélességi növekedését, segíti az elcsontosodást, serkenti a fehérjék vázizomba épülését, az izomhipertrofiát, serkenti a zsírmobilizációt, zsírbontást, növeli a vércukorszintet. Aerob jellegű aktivitás növeli a szintjét. A csont- és porcfejlődésre gyakorolt hatás közvetett, szomatomedinek útján történik. A szomatomedinek polipeptid típusú szöveti hormonok. A legfontosabb inzulinszerű növekedési faktor (insulin-like growth factor, IGF). Megkülönböztetünk szomatomedin-C (IGF-1) és szomatomedin-A (IGF-2) származékokat. A szomatomedin a májban, a vesékben, az izmokban és a kötőszövetekben képződik. Az anabolikus hatásért elsősorban az IGF-1 felelős. A növekedést serkentő hatását nemcsak az izmok fehérje anyagcseréjén keresztül fejti ki, hanem a kollagén szintézisen keresztül is. A fokozott koncentrációjú IGF-1 kötődés hatására fokozza a kondrociták aktivitását (tréningtől függően növeli), így a sérülések pl. gyorsabban gyógyulnak. Nagy dózis STH alkalmazásakor számolni kell akromegália (felnőttkori óriásnövés) megjelenésével. A szomatotropin felnőtt korban azonban a testmagasságot már nem befolyásolja. A zsíranyagcserében a szervezet zsírképződését gátolja azáltal, hogy a zsírsavak beépülését a sejtekbe csökkenti, a lipolízist ugyanakkor gyorsítja, ilyen értelemben inzulinantagonista hatású. A szénhidrát anyagcserére a szomatotropin és az inzulin ellentétesen hat. A szomatotropin gátolja a glükóz felhasználását, ezért diabetogén hatású. De a sportolók nemcsak ezért kombinálják a szomatotropint inzulinnal, hanem azért is, mert az inzulin maga is anabolikus hatású és így a szomatotropin és az inzulin szinergisták.

A

B

A GH alkalmazás carpalis alagút-szindrómát hozhat létre (26. ábra). A betegség lényege, hogy a nervus medianus nevű ideg, mely az alkar hajlító izmait és több kis kézizmot is beidegez, a csukló magasságában - a ligamentum carpi transversum nevű szalag alatt - összenyomódik. A szindróma idővel az érintett terület izomzatának sorvadásával is együtt járhat. A kéz gyakorlatilag működésképtelenné válik a betegség hatására, és bár a terhelés felfüggesztése, valamint a csukló betekerése időleges enyhülést hozhat, ez nem oldja meg tartósan a problémát. Egy elit férfi testépítőnél már beszámoltak erről, míg másnál cukorbetegség került diagnosztizálásra GH használatot követően. Az arc, kéz, láb profi testépítőkön is megfigyelhető torzulását, megnagyobbodását, a magas növekedési hormon és IGF-I szintek és a daganatos megbetegedések közötti kapcsolat szintén ismert.

26. ábra: Carpalis alagút-szindróma (Kép forrása:lifepress.hu)