ELŐADÁSVÁZLATOK

- SZÖVEGTAN -

Dr. Vass László

5. KOMMUNIKÁCIÓSZITUÁCIÓ. A KOMMUNIKATÍV FUNKCIÓK. A KOMMUNIKÁCIÓSZITUÁCIÓ TÉNYEZŐI. DISCOURSE ANALYSIS - TEXT ANALYSIS. A KOMMUNIKÁCIÓVAL KAPCSOLATOSKIFEJEZÉSEK

        Szövegek interpretálása/produkálása: kommunikációszituációban.

        Kommunikációelmélet: az üzenetközvetítés általános elmélete.

        Kommunikációelmélet vs  információelmélet (ez utóbbi az üzenetközvetítés módjait, folyamatait tanulmányozza).

A kommunikatív funkciók

        K. BÜHLER (1936): (1) kifejező (expresszív); (2) felhívó (apellatív); (3) ábrázoló.
        JAKOBSON: (1957):

referenciális (ábrázoló)
poétikai
 emotív (kifejező)                                       konatív (felhívó)
fatikus
metanyelvi


A kommunikáció alapvető tényezői

kontextus
üzenet
feladó---------------------------------------------------címzett
kontaktus
kód

A kommunikációszituáció tényezői

A kommmunikációszituáció: KSz/Koszi
 

(A fenti ábrát lásd még a Szemiotikai szövegtan 1. kötetének 96. oldalán.)
 

SA, SB: üzenet: megnyilatkozás, szöveg, kommunikátum, jelkomplexus
KA/PC, KB/RC: kommunikátorok
TA, TB: téma
Ve: vehikulum
        VeIm [Ve]: vehikulum-imágó
Fo: formáció
Fc: kontextuális formáció
Fs: rendszerszerű formáció
Se: értelem (szenzus)
Ss: rendszerszerű értelem (szenzus deszignátusz [Sd])
Sc: kontextuális szenzus (szenzus referens [Sr])
        ReIm [Re]: relátum-imágó
Re: relátum
tP/tR: idő
 lP/lR: hely
DIP/DIR: domináns intenció
BTp: tipológiai bázis (globális hatáskörű)
BI: interpretációbázis-konfiguráció (globális hatáskörű)
B1...: lokális bázisok
M: modellek
H: hipotézisek
Y: motivációk
(#): diszpozíciók stb.
(A zárójelben a korábbi terminusok, illetve szimbólumok.)

K o m m u n i k á l t  k o m m u n i k á c i ó s z i t u á c i ó

Az alkotó és a befogadószerepében működő kommunikátor

D i s c o u r s e  a n a l y s i s - t e x t a n a l y s i s

        Discourse analysis ('diszkurzuselemzés', az élőbeszéd által létrehozott konverzációk) vs text analysis.

 

(A fenti ábrát lásd még PETŐFI S. JÁNOS: Szöveg, szövegtan, műelemzés. Textológiai tanulmányok. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1990. című kötetének 79. oldalán.)

Az alkotás és a befogadás ideje és helye

A domináns intenciók

Ismeretrendszerek, hipotézisek, motivációk, diszpozíciók

BTp: szöveg – és kommunikációszituáció-tipológiai ismeretek (domináns szerep);
BI: jelkomponensekre és/vagy interpretációs lépésekre vonatkozó ismeretek/bázisok;
M: világmodellek.
        A kommunikációszituációk típusait meghatározó főbb tényezők:
(a) a kommunikátorok pszichofizikai állapota (nem patologikus, patologikus);
(b) az intézményesült szituácókonvenciók (köznapi, hivatali, jogi, tudományos,
      vallási, irodalmi stb.);
(c) az alkotás és a befogadás idő- és helyparamétereinek viszonya;
(d) az alkotó és a befogadó kompetenciájának: egyrészt egymásra, másrészt a
      kommunikátum témájára vonatkoztatott viszonya;
(e) valamint a domináns intenciók.
Az iniciáló elem

A komplex jel

Csatorna

Kommunikiációval kapcsolatos kifejezések

A. ORTONI (ed.) 1979.: Metaphor and Thought, Cambridge.

***

Irodalom:
 
 

Előadásvázlatok