A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.
- A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.
- 1. fejezet: Bevezetés „ A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.” című kurzushoz
- 2. fejezet: Iránytű a látásfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 3. Saját élményű gyakorlatok a látássérülés megismeréséhez
- 3.1. Az érzékenyítés feladata
- 3.2. Gyakorlatok
- 3.2.1. Gyakorlat: Étel, ital elfogyasztása bekötött szemmel (bármely korosztály számára)
- 3.2.2. Gyakorlat: Nehezített olvasás (olvasni tudó gyermekek számára)
- 3.2.3. Gyakorlat: Mogyorókrémes/lekváros szendvics készítése és elfogyasztása (bármely korosztály számára)
- 3.2.4. Gyakorlat: Tapintható képek, játékok készítése (bármely korosztály számára)
- 3.2.5. Gyakorlat: Braille- ábécé (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.6. Gyakorlat: Keresd a világítótornyot! Az ép hallás jelentősége látássérülés esetén (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.7. Gyakorlat: Homályos látás (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.8. Gyakorlat: Játék csörgőlabdával
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 4. fejezet: Iránytű a hallásfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 5. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a hallássérülés megismeréséhez
- 5.1. Az érzékenyítés feladata
- 5.2. Gyakorlatok
- 5.2.1. Gyakorlat: Enyhe nagyothallás (bármely korosztály számára)
- 5.2.2. Gyakorlat: Hallássérülés, a zajforrások kiszűrése (kisiskolás korosztály számára)
- 5.2.3. Gyakorlat: Kommunikáció beszéd nélkül (bármely korosztály számára)
- 5.2.4. Gyakorlat: Szájról olvasás (iskolás korosztály számára)
- 5.2.5. Gyakorlat: Szájról olvasás óvodásoknak (óvodás, kisiskolás korosztály számára)
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 6. fejezet: Iránytű a mozgásszervi fogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 6.1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek
- 6.2. Hogyan mutassuk be a mozgásszervi fogyatékosságot kisgyermekeknek?
- 6.3. A mozgásszervi fogyatékos személyek iránti érzékenyítés célja és didaktika lépései
- 6.4. Helyes kommunikáció mozgássérült személyekkel
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 7. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a mozgásszervi fogyatékosság megismeréséhez
- 7.1. Gyakorlatok
- 7.1.1. Gyakorlat: manipulációs és kreatív tevékenységek egy kézzel vagy láb használatával
- 7.1.2. Gyakorlat: kenyérkenés, csomagolt édesség kibontása egy kézzel
- 7.1.3. Gyakorlat: öltözködés egy kézzel
- 7.1.4. Gyakorlat: sportjátékok
- 7.1.5. Gyakorlat: közlekedés segédeszközzel
- 7.1.6. Gyakorlat: kommunikáció beszéd nélkül
- 7.1.7. Gyakorlat: „mozdulatlanul”
- 7.1.8. Gyakorlat: szituációs játék
- 7.1.9. Gyakorlat: mozgáskorlátozott felnőttel való találkozás, beszélgetés
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 7.1. Gyakorlatok
- 8. fejezet: Iránytű az autizmus elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 9. fejezet: Saját élményű gyakorlatok az autizmus megismeréséhez
- 10. fejezet: Iránytű az értelmi fogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 10.1. Az értelmi fogyatékos gyermek
- 10.2. Hogyan ismertessük meg az értelmi fogyatékosságot kisgyermekekkel?
- 10.3. Az értelmi fogyatékos személyek iránti érzékenyítés célja és didaktikai lépései
- 10.4. Helyes kommunikáció értelmi fogyatékos személyekkel
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 11. fejezet: Saját élményű gyakorlatok az értelmi fogyatékosság megismeréséhez
- 11.1. Gyakorlatok
- 11.1.1. Gyakorlat: Én, Te, Ő – Nem vagyunk egyformák (óvoda, iskola 1-2.osztály)
- 11.1.2. Gyakorlat: Ki az okosabb? Frusztrációs helyzet megélése (3-4. osztályos gyermekeknek)
- 11.1.3. Gyakorlat: Kommunikációs akadálymentesítés
- 11.1.4. Gyakorlat: Kommunikáció piktogramokkal
- 11.1.5. Gyakorlat: Muzsikálás színes kotta segítségével
- 11.1.6. Gyakorlat: Könnyen érthető konyha - receptkészítés
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 11.1. Gyakorlatok
- 12. fejezet: Iránytű a beszédfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 13. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a beszédfogyatékosság megismeréséhez
- 13.1. Gyakorlatok
- 13.1.1. Gyakorlat: „Suttogó szólánc” A túl halk beszéd megértése.
- 13.1.2. Gyakorlat: „Hang nélkül.” A beszédképtelenség élményének megtapasztalása.
- 13.1.3. Gyakorlat: „Kimondani a kimondhatatlant.”
- 13.1.4. Gyakorlat: „Máshogy mondom, furcsa módon” érzékenyítés a dadogó személyek iránt (3-4.osztályos iskolások számára)
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 13.1. Gyakorlatok
- 14. fejezet: A kurzus zárása és értékelése, gyakorlati vizsgafeladatok
10. fejezet: Iránytű az értelmi fogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
Célkitűzés
A gyógypedagógus-hallgatók legyenek tisztában azzal, hogy miként segíthetik az óvodás és kisiskolás gyermekeket az értelmi fogyatékosság megismerésében és elfogadásában. Cél, hogy a hallgatók ismerjék meg és a kisgyermekek életkori sajátosságainak megfelelően tudják közvetíteni, hogy melyek a sikeres kommunikációt támogató feltételek értelmi fogyatékos személyek esetén.
Tartalom
Az értelmi fogyatékos gyermek.
Hogyan mutassuk be az értelmi fogyatékosságot kisgyermekeknek?
Az értelmi fogyatékos személyek iránti érzékenyítés célja és didaktika lépései.
Az értelmi fogyatékosságról gyermekeknek.
Helyes kommunikáció értelmi fogyatékos személyekkel
Kulcsszavak
értelmi fogyatékos személy, értelmi fogyatékosság, értelmi akadályozottság, megközelíthetőség, hozzáférés, könnyen érthető kommunikáció, mentális akadálymentesítés