A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.
- A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.
- 1. fejezet: Bevezetés „ A társadalmi érzékenyítés módszertana kisgyermekkorban II.” című kurzushoz
- 2. fejezet: Iránytű a látásfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 3. Saját élményű gyakorlatok a látássérülés megismeréséhez
- 3.1. Az érzékenyítés feladata
- 3.2. Gyakorlatok
- 3.2.1. Gyakorlat: Étel, ital elfogyasztása bekötött szemmel (bármely korosztály számára)
- 3.2.2. Gyakorlat: Nehezített olvasás (olvasni tudó gyermekek számára)
- 3.2.3. Gyakorlat: Mogyorókrémes/lekváros szendvics készítése és elfogyasztása (bármely korosztály számára)
- 3.2.4. Gyakorlat: Tapintható képek, játékok készítése (bármely korosztály számára)
- 3.2.5. Gyakorlat: Braille- ábécé (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.6. Gyakorlat: Keresd a világítótornyot! Az ép hallás jelentősége látássérülés esetén (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.7. Gyakorlat: Homályos látás (kisiskolás gyermekek számára)
- 3.2.8. Gyakorlat: Játék csörgőlabdával
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 4. fejezet: Iránytű a hallásfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 5. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a hallássérülés megismeréséhez
- 5.1. Az érzékenyítés feladata
- 5.2. Gyakorlatok
- 5.2.1. Gyakorlat: Enyhe nagyothallás (bármely korosztály számára)
- 5.2.2. Gyakorlat: Hallássérülés, a zajforrások kiszűrése (kisiskolás korosztály számára)
- 5.2.3. Gyakorlat: Kommunikáció beszéd nélkül (bármely korosztály számára)
- 5.2.4. Gyakorlat: Szájról olvasás (iskolás korosztály számára)
- 5.2.5. Gyakorlat: Szájról olvasás óvodásoknak (óvodás, kisiskolás korosztály számára)
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 6. fejezet: Iránytű a mozgásszervi fogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 6.1. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek
- 6.2. Hogyan mutassuk be a mozgásszervi fogyatékosságot kisgyermekeknek?
- 6.3. A mozgásszervi fogyatékos személyek iránti érzékenyítés célja és didaktika lépései
- 6.4. Helyes kommunikáció mozgássérült személyekkel
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 7. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a mozgásszervi fogyatékosság megismeréséhez
- 7.1. Gyakorlatok
- 7.1.1. Gyakorlat: manipulációs és kreatív tevékenységek egy kézzel vagy láb használatával
- 7.1.2. Gyakorlat: kenyérkenés, csomagolt édesség kibontása egy kézzel
- 7.1.3. Gyakorlat: öltözködés egy kézzel
- 7.1.4. Gyakorlat: sportjátékok
- 7.1.5. Gyakorlat: közlekedés segédeszközzel
- 7.1.6. Gyakorlat: kommunikáció beszéd nélkül
- 7.1.7. Gyakorlat: „mozdulatlanul”
- 7.1.8. Gyakorlat: szituációs játék
- 7.1.9. Gyakorlat: mozgáskorlátozott felnőttel való találkozás, beszélgetés
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 7.1. Gyakorlatok
- 8. fejezet: Iránytű az autizmus elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 9. fejezet: Saját élményű gyakorlatok az autizmus megismeréséhez
- 10. fejezet: Iránytű az értelmi fogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 10.1. Az értelmi fogyatékos gyermek
- 10.2. Hogyan ismertessük meg az értelmi fogyatékosságot kisgyermekekkel?
- 10.3. Az értelmi fogyatékos személyek iránti érzékenyítés célja és didaktikai lépései
- 10.4. Helyes kommunikáció értelmi fogyatékos személyekkel
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 11. fejezet: Saját élményű gyakorlatok az értelmi fogyatékosság megismeréséhez
- 11.1. Gyakorlatok
- 11.1.1. Gyakorlat: Én, Te, Ő – Nem vagyunk egyformák (óvoda, iskola 1-2.osztály)
- 11.1.2. Gyakorlat: Ki az okosabb? Frusztrációs helyzet megélése (3-4. osztályos gyermekeknek)
- 11.1.3. Gyakorlat: Kommunikációs akadálymentesítés
- 11.1.4. Gyakorlat: Kommunikáció piktogramokkal
- 11.1.5. Gyakorlat: Muzsikálás színes kotta segítségével
- 11.1.6. Gyakorlat: Könnyen érthető konyha - receptkészítés
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 11.1. Gyakorlatok
- 12. fejezet: Iránytű a beszédfogyatékosság elfogadását segítő érzékenyítő foglalkozáshoz
- 13. fejezet: Saját élményű gyakorlatok a beszédfogyatékosság megismeréséhez
- 13.1. Gyakorlatok
- 13.1.1. Gyakorlat: „Suttogó szólánc” A túl halk beszéd megértése.
- 13.1.2. Gyakorlat: „Hang nélkül.” A beszédképtelenség élményének megtapasztalása.
- 13.1.3. Gyakorlat: „Kimondani a kimondhatatlant.”
- 13.1.4. Gyakorlat: „Máshogy mondom, furcsa módon” érzékenyítés a dadogó személyek iránt (3-4.osztályos iskolások számára)
- Összefoglalás
- Szakirodalom, hivatkozások, ajánlások
- 13.1. Gyakorlatok
- 14. fejezet: A kurzus zárása és értékelése, gyakorlati vizsgafeladatok
12.1. A beszédfogyatékos gyermek
Beszédfogyatékos az a gyermek, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.
Az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő. A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (expresszív diszfázia, receptív diszfázia, kevert típusú diszfázia, a folyamatos beszéd zavarai, logofóbia, centrális eredetű szerzett beszédzavarok, orrhangzós beszéd), illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik. Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít (32/2012.EMMI rendelet).