A bevételek
A bevételi függvények bizonyos értelemben egyszerűbbek, mint a költségfüggvények, és kevesebb is van belőlük. A Budapesti Nagybani Piacról reggel hazatérő kistermelőtől sosem azt kérdezik otthon, hogy milyen ár mellett döntött aznap éjszaka, hanem hogy milyen áron „ment” a terméke. Számára az ár adottság, a kialakult piaci árnál magasabb áron egyetlen terméket sem tudna eladni (hogy pontosan miért, erre majd visszatérünk a következő fejezetben). Az összbevétele (Total Revenue – TR) ilyenkor a kialakult árnak és a piacra vitt mennyiségnek a szorzataként áll elő:
A bevétel ilyenkor lineárisan nő a piacra vitt mennyiséggel, a TR-görbe az árral megegyező meredekségű egyenes, s a bevételnövelésnek csak a költségek ennél nagyobb arányú növekedése (gondoljunk az emelkedő határköltségre) állhat útjában.
Egy fontos bevételi kategória, a határbevétel (Marginal Revenue – MR) azt mutatja meg, hogy hogyan változik az összbevétel, ha a termelést (és természetesen az értékesítést is) egységnyivel növeli a vállalkozás. Az iménti kistermelőnél ez egész egyszerűen megegyezik terméke árával (MR = p). De nem minden termelőnél van ez így. A nem versenypiacon működő vállalatok (különösen a monopóliumok) – mint a stadionbéli büfé tulajdonosa, a falusi autószerelő vagy az Állami Autópálya Kezelő Zrt. – választhatnak a szóba jöhető árak közül. Magasabb árak mellett kevesebb ásványvizet lehet eladni, több autótulajdonos választja a szomszéd település autószerelőjét és kevesebben veszik igénybe az autópálya-szolgáltatásokat, de az eladható mennyiség bizonyos ár alatt az áremelés hatására nem csökken nullára.
Az eladható mennyiség a választott ár, vagy az érvényesíthető ár az eladni kívánt mennyiség függvénye. Az mindegy, hogy ár- vagy mennyiség-választást feltételezünk az eladóról. A modellek összehasonlíthatósága érdekében tegyük fel, hogy ezek a vállalatok is – ugyanúgy, mint a versenypiaci zöldségtermelő – a kibocsátás megfelelő megválasztásával kívánják a lehető legjövedelmezőbbé tenni tevékenységüket. Hogy az alkalmazható ár az eladni kívánt mennyiség függvénye, az azt jelenti, hogy az ilyen piaci helyzetben lévő vállalkozások nem egy adott árral, hanem egy adott keresleti függvénnyel találják szemben magukat. A keresleti függvény negatív meredeksége miatt pedig, ha többet kívánnak eladni, alacsonyabb árral kell beérniük. A nagyobb kibocsátás választása kettős hatással jár: a többletkibocsátás árösszege növeli a teljes bevételt, az alacsonyabb ár miatti árveszteség viszont csökkenti azt. Ha p = p(q), akkor a határbevétel:
Mivel a jobb oldali kifejezés első tagja negatív, hiszen dp(q)/dq < 0, a határbevétel kisebb lesz, mint a p(q) ár. Látni fogjuk, hogy ennek messzemenő hatékonysági következményei vannak, az erőforrások ágazatok közötti elosztása ilyen körülmények között társadalmi veszteségekkel jár.
2.3. ábra: Bevételi és határbevételi függvények
