A keresleti görbe elmozdulásai

Más a helyzet, ha valami egyéb körülmény – a jövedelem, más termékek ára, az ízlés vagy éppen az időjárás – változik meg. Ezek hatása magának a görbének az elmozdulásában jelenik meg. Ilyenkor a különböző árak mellett a korábbinál több vagy kevesebb terméket akarnak vásárolni a vevők. Attól függően, hogy szereplőink sikeresek-e a teniszben vagy sem, keresletük többféleképpen is változhat. Ilyenkor a különböző árak mellett más mennyiséget fognak vásárolni, mint korábban. Ha igen, akkor vélhetően többet (D_S), ha meg nem, akkor valószínűleg kevesebbet (D_N).

1.3 ábra: A keresleti görbe elmozdulásai

Ezer más dolog is elmozdíthatja a keresleti görbét. Jellemzően ilyenek az alábbiak.

A jövedelem. Értelemszerűen majd minden termék keresletére hatással van a fogyasztók jövedelmének alakulása. Azt várhatnánk, s sokszor így is van, hogy magasabb jövedelem mellett az emberek valamennyi jószágból többet szeretnének vásárolni, a keresleti görbe ilyenkor távolodik az origótól (D → D_S). De nem mindig van így. A modern gazdaság a legtöbb terméket, szolgáltatást különböző minőségben, s ennek megfelelően különböző árakon kínálja, s a jobb minőségű termékek általában drágábbak. A jövedelem növekedése ilyen körülmények között ahhoz is vezethet, hogy a vevők érdeklődése csökken az alacsonyabb minőségű (ún. inferior) termékek iránt, azokat jobb minőségű, bár drágább termékekkel helyettesítik (D → D_N). Emelkedő jövedelmek mellett az emberek például kevesebb csirkeaprólékot vásárolnak, ritkábban veszik igénybe a tömegközlekedést stb.

A kapcsolódó termékek ára. Valójában ritkán esik meg, hogy egy-egy terméket önmagában fogyasztunk. Így az egyik termék árnövekedése a másik fogyasztását is visszavetheti (D → D_N). Ha a pályabérlet árának növekedése miatt ritkábban járunk teniszezni, akkor ütőt, labdát is ritkábban fogunk vásárolni. Ha nő a strandbelépő ára, akkor a strand területén lévő csúszdát sem vesszük annyiszor igénybe és így tovább. Más termékpárok meg versenyeznek egymással. Az egyik típusú teniszütő áremelkedése például növelheti egy másik márka, esetleg a ping-pong ütők iránti keresletünket (D → D_S).

Az ízlés. A preferenciák (ízlés, szokások) kialakulásának, változásainak vizsgálatáról általában lebeszélik a közgazdászokat. Az viszont kétségtelen, hogy az ízlés változása alapvetően befolyásolja a keresleti függvény elhelyezkedését. Ha az egy termék népszerűbbé válik, akkor a szóba jöhető árak mellett rendre többet vásárolnak belőle (D → D_S). Ha meg „kimegy a divatból”, kevesebbet (D → D_N).

A várakozások. Egy-egy termék jövőbeli árváltozására vonatkozó várakozások ugyancsak hatással lehetnek a mai keresletre. Az árcsökkenés ígérete visszafogja, az árnövekedéstől való félelem növelheti a jelenbeli keresletünket. Ha az ingatlanok árnövekedésére számítunk, előrehozhatjuk eredetileg esetleg későbbre tervezett vásárlásunkat, vagy vásárolhatunk befektetési céllal egy házat, amit ilyen várakozások nélkül nem tettünk volna (D → D_S). Ha meg árcsökkenésre számítunk, annak éppen ellentétes hatása lehet
(D → D_N).

A fogyasztásra rendelkezésre álló idő. Több munkával talán több lesz a jövedelmünk, de a kevesebb szabadidő számos jószág megvásárolni kívánt mennyiségének csökkentésére késztethet bennünket. Hiába nő ilyenkor a jövedelmünk, valószínűleg kevesebb könyvet, kevesebb magazint vásárolunk, ritkábban megyünk túrázni (D → D_N), ugyanakkor gyakrabban szorulunk a gyorséttermek kínálta ételekre (D →D_S).

A vevők száma. Eddig az egyes fogyasztók keresleti magatartását befolyásoló tényezőkkel foglalkoztunk. Adott ár mellett a vevők összessége által vásárolni kívánt mennyiség – a piaci kereslet – azonban a potenciális vevők számától is függ. Egy új stadion a közelben megnövelheti egy étterem forgalmát (D → D_S), miközben a helyi csapat kiesése a bajnokságból a kereslet csökkenését okozhatja (D → D_N).

Szabadidősport-piacok Magyarországon