Kereslet, kínálat, piac, piaci egyensúly

Egy piacgazdaság legfontosabb színtere maga a piac, ahol a kereslet, a kínálat, a vevők és az eladók találkoznak egymással és a kialakuló árak révén tájékoztatják egymást a fogyasztói igények átalakulásáról éppúgy, mint az erőforrások szűkösségének változásairól. Az „egy piac” nagyon sok mindent jelenthet. A közgazdászok, köztük mindenekelőtt a jótékony verseny meglétén őrködők, hatalmas erőfeszítéseket tesznek időnként azért, hogy meghatározzák egy-egy piac határait. Látni fogjuk, hogy a társadalom jóléte szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy eladó riválisai mekkora tömegével szembesül terméke piacán. Nem mindegy, hogy vevői könnyedén odébb állhatnak-e, ha piaci erejét (monopol-hatalmát) kívánja érvényesíteni vevői rovására, vagy kényszerű kiszolgáltatottságukban elfogadják a diktált feltételeket. A piac amúgy egyszerű jelenség: vannak, akik el szeretnék adni termékeiket, szolgáltatásaikat, s vannak, akik – bizonyos feltételek (mindenekelőtt megfelelő árak) – mellett igényt tartanak ezekre a termékekre, szolgáltatásokra. Mint a bevezetésben is jeleztük, a közgazdász számára a piac azért több mint a (szegedi) Mars téri kofa és vevőjének találkozása. A piacon ott van a koldus is, aki némi apróért valami lelki megnyugvást kínál számunkra, s a politikus is, aki politikai hatalmának aktivizálását kínálja szavazatainkért cserébe. A technológiai, ízlésbeli, gazdaságpolitikai és egyéb változások a keresleten és a kínálaton (az ajánlott árakon) keresztül hatnak az erőforrás-allokációra.