A piaci keresleti görbe
A piaci keresleti görbe – amivel a cipőárus végül is szembesül – az egyéni keresletek összege. Ezt az egyéni keresletek összeadásával kapjuk meg. Az összegzést a vízszintes, azaz a mennyiség-tengely mentén kell elvégeznünk, hiszen az a kérdés, hogy ha Albert egy bizonyos p áron qA(p) mennyiséget, Béla qB(p), Cilike pedig qC(p) mennyiséget vásárol, akkor hárman együtt mennyit vennének ugyanezen az áron. A fenti függvények összegzésével a következőt kapjuk, ahol Q(p) = qA(p) + qB(p) + qC(p):
vagy inverz formában:
Ábrázoljuk ezt is! A piaci keresleti görbe – minthogy az összegzett görbék is azok voltak – most egy egyenes. Valójában biztosan nincsen olyan termék és olyan piac, ahol valóban lineáris keresleti görbét találhatnánk, de erre a függvényre pillanatnyilag, mint „elméleti modellre” van szükségünk. A vizsgálat szempontjából lényeges tulajdonságait – adott és negatív meredekség – megőriztük, másra az elemzésnek ezen a szintjén nincsen szükségünk.
Ez a keresleti „görbe” tehát azt mutatja meg, hogy a különböző árakon összesen mekkora mennyiséget kívánnak megvásárolni a vevők egy adott időszakban, ha minden egyéb kereslet-befolyásoló körülmény változatlan. Ha a termék árát változtatjuk, akkor a keresleti görbén mozdulunk el, más és más árak mellett magáról a görbéről olvashatjuk le az adott árhoz tartozó keresett mennyiséget. Mivel bennünket a teljes piacok működése érdekel, ezért a továbbiakban általában ezzel a piaci keresleti görbével foglalkozunk.
1.2 ábra: A keresleti függvény
Tegyük fel, hogy adott piacon 100 olyan ember van, mint Albert, 100 olyan, mint Béla és 100 olyan, mint Cilike. Együttes keresletüket akkor a következő függvény adja meg:
vagy, inverz formában:
