Természetes monopólium

A piaci szerkezet magyarázatát, ugyanúgy, mint a versenypiac esetében, mindenekelőtt az átlagköltség-függvény és a piaci keresleti függvény viszonyában találhatjuk. Ha a hatékony szintű vállalati kibocsátás a kielégíthető kereslethez közeli volumenű, akkor ezen a piacon jó eséllyel egyetlen eladót fogunk találni.

3.6. ábra: Természetes monopólium 

Az ilyen monopóliumok „természetes” módon alakulnak ki, ezért az elnevezésük is „természetes monopólium”. A 3.6. ábrán feltüntettünk egy hipotetikus állapotot is, amikor az adott keresletet két vállalat elégíti ki, egyenként Q’ termelés mellett. Látható, hogy a termelés átlagköltsége ilyenkor magas. Ez az állapot aligha lehet tartós. Ha a két vállalat bármelyike egy kis előnyhöz jut a másikkal szemben (mondjuk sikeresebb a reklámja), növelheti eladásait, amit átlagköltségének csökkenése kísér. Akár árversenyt is kezdeményezhet riválisával szemben, tovább növelve előnyét, előbb-utóbb kiszorítva a másikat a piacról.

Az ilyen monopólium egyáltalán nem kivételes jelenség. Egy kistelepülésen szinte minden szakipari szolgáltatást végző mester monopolhelyzetben van: egyetlen cipész, egyetlen fodrász, egyetlen orvos, egyetlen autószerelő stb. kínálja szolgáltatásait.