6.1. Az intelligencia fogalma

Az intelligencia meghatározására több elméletalkotó is vállalkozott. Elsőként Sir Francis Galton fogalmazta meg, miszerint az intelligencia kivételes, öröklődő érzékelési és észlelési képesség, azaz minél érzékenyebb az észlelési rendszerünk, annál intelligensebbek vagyunk. Alfred Binet szerint azonban az intelligenciát nem az érzékelés és az észlelés oldaláról szükséges megközelíteni, hanem inkább a gondolkodási és problémamegoldási képességek összességeként kell tekintenünk (Atkinson és Hilgard, 2005). David Wechsler szerint az intelligencia az egyén olyan összetett, globális képessége, ami lehetővé teszi, hogy célszerűen cselekedjen, racionálisan gondolkodjon és eredményesen bánjon a környezetével (Réthy, 2004). Egy nagyon részletes, operacionalizált fogalma a következő: „Az intelligencia egy általános mentális képesség, amely magába foglalja a következtetést, a tervezést, a problémamegoldást, absztrakt gondolkodást, komplex gondolatok megértését, a gyors tanulást és a tapasztalatokból tanulás képességét.” (Schalock és mtsai, 2006, 51.; idézi Lányiné, 2012, 108.).