ELŐADÁSVÁZLATOK

- SZÖVEGTAN -

Dr. Vass László

11. A SZENZUS. A RENDSZERSZERŰ SZENZUS. DIKTUM, APPERCEPTUM, EVOKÁTUM. KOHÉZIÓ. KOHÉZIÓHORDOZÓK

Sm = szignifikátum, a tulajdonképpeni jelentés, a szöveg szemantikai felépítése.

Se = szenzus (a szignifikátum egyik közvetlen összetevője).

A rendszerszerű szenzus

Az utalás

(a) deszignátusz: ez konceptuális, vagyis fogalomra való utalást jelöl
     - dolgok osztálya.
(b) denotál: ez reális, extenzionális felfogást - a tárgyra utal.
(c) referál: ez egy kimmunikációszituáció kontextusában lévő tárgyra utal.


Ss [= SeVe = Sd]: rendszerszerű szenzus [= sensus designatus].
Sc [= SeRe = Sr]: kontextuális szenzus [= szenzus referens].

Ss <-- kontextualizáció -- > Sc. (Weöres: Vajúdik a sírásó felesége.)

Diktum, apperceptum, evokátum

Diktum: fogalmi verbális szenzus (kb. 'értelmező szótárbeli jelentés' [thesaurus]):

Drel =  relacionális diktum [a kommunikátum 'felszíni' elrendezettségétől független,
           vö. mély struktúra; alapegysége egy propozíció(komplexus)];
Dcnf = konfiguracionális diktum ['felszíni' elrendezettségnek megfelelő, vö.
           felszíni struktúra];
Dinf = inferenciális diktum [következtetésen alapuló]. (Ezek
           organizációformák, lásd később.)
Apperceptum: fogalmi nem verbális vagy teljes mértékben nem verbalizálható jelentés.

Evokátum: konceptuálisan nem vagy nem teljesen kifejezésre juttatható szenzus.

        Relációs, inferenciális és konfiguracionális organizációformákról – analóg módon – az apperceptummal és az evokátummal kapcsolatban is beszélhetünk, sőt a kontextuális szenzus oldalán is.

A lexikai (szemantikai) mező: a jelentésben egymáshoz viszonylag közel eső, általában rendszernek tekinthető szavak összessége.

A kohézió

szemantikai természetű, csak részben inherens tulajdonság, a Ss-t minősíti.
Kompozicionális kohézió:
(a) mélystruktúra-specifikus alapegysége egy elemi propozíció, magasabb fokú
     egysége pedig egy propozícióháló;
(b) felszínistruktúra-specifikus alapegysége az első fokú kompozícióegység,
     magasabb fokú egységei pedig ezekből épülnek fel.
Texturális kohézió:
texturális összefüggőség - értelem-szemantikai, koreferenciális egységek,
lexikai mező stb.
Kohézióhordozók
szcenárió, frame (színpad, forgatókönyv, keret),
kötőszók,
az anafora,
a katafora
a hiperonímia és a hiponímia jelensége,
az ellipszis stb.
A rendszerszerű szenzust reprezentálni szükséges. Ezzel kapcsolatban lásd többek között:
(a) a lexikai egységek szintjére vonatkozóan:
     Szemiotikai szövegtan 2. 30.
     Szövegtan és verselemzés, 84 kk., 104 kk.
     Szemiotikai szövegtan 6. 88 kk.
(b) a szóalakok szintjére vonatkozóan:
     Szemiotikai szövegtan 2. 21 kk.
     Szövegtan és verselemzés 84 kk.,106.
     Szemiotikai szövegtan 6. 86-90.
(c) a kommunikációegységekre vonatkozóan:
     Szemiotikai szövegtan 2. 23-25 kk.
     Szövegtan és verselemzés 90 kk.106.
     Szemiotikai szövegtan 6. 90 kk.
(d) az első fokú kompozícióegységekre vonatkozóan:
     Szemiotikai szövegtan 2. 23 kk.
     Szövegtan és verselemzés 88 kk., 93 kk., 107.
     Szemiotikai szövegtan 6. 96. kk.
(e) a magasabb fokú kompozícióegységekre vonatkozóan:
     Szemiotikai szövegtan 2. 26 kk.
     Szövegtan és verselemzés 94, 107.
     Szemiotikai szövegtan 6. 98 kk.


***

Irodalom:
 

Előadásvázlatok