Skip navigation

1. fejezet: Gondolatok az óvodai neveléshez

Az óvodai nevelés célját, tartalmát az Óvodai Nevelés Alapprogramja határozza meg, mely a következő linken érhető el:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR

Ennek értelmében az óvoda mint intézmény alapvető feladata, hogy az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével az óvodáskorúak sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse. Az óvodai nevelés célja: meghatározott ismeretek, jártasságok, készségek-adottságok, hajlamok figyelembe vételével-képességek kibontakoztatása, fejlesztése, cselekvésreguláció affektív, kognitív, viselkedéses összhangjának biztosítása.

Az óvodáskor nyelve: a játék és mese. Óvodai körülmények között a játék és a mese a velük foglalkozó, köztük levő felnőtt együttes alkotása, még akkor is, ha az óvodai csoportban vannak magányos gyermekek. Az ő játékuknak is az a feltétele, ami az óvónő jelenlétéből árad.

Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyermek nem nevelhető. Minél kisebb gyermekekkel foglalkozunk, annál inkább igaz Karácsony Sándor megállapítása: Nem a tartalom, hanem a beszélő, cselekvő, élő ember nevel.

A folyamatosság, a játék és a mese varázslatában elmerülés megfelel a gyermekkor igényeinek. Valódi kapcsolatteremtési lehetőség, amelynek során tapasztaltszerzés, a világ tevékeny megismerése, értékek megőrzése és teremtése folyik. Az óvodai nevelés során nem játékosan tanítunk, nevelünk, hanem játszunk, és a különböző játékfajtákban való gyakorlottság eredménye a kisgyermeki tudás.

A gyermekkor a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának időszaka. A játék-élmények megalapozzák a következő időszak: a kisiskoláskor feladatvállalásait.


Futás!
(forrás: internet)


Mindent bele!
(forrás: internet)

A tananyag a játékpedagógia főbb kérdésköreit járja körül, elősegítve azt, hogy az óvodapedagógus a tanult és kifejlesztett kompetenciák birtokában mindig gyerekfüggő, szituációfüggő döntést hozzon, találja meg a hangot a gyerekkel, gyerekcsoporttal, legyen képes tudatosan alkalmazni mindazt a játékpedagógiai tudást, amelyet összegyűjtött.

Játszom! (forrás: Sztanáné)

Célkitűzésünk, hogy az óvodapedagógus hallgató eddigi ismereteire építve interaktív formában megismertessük a hallgatót a játékpedagógia főbb területeivel az alábbiak szerint:

  • az óvodai játék fogalma
  • az óvodai játékformák jellemzése
  • a játék és tanulás kapcsolódási módozatainak felismertetése, kiegészítő jellegűk tudatosítása
  • a gyakorlati megvalósulás lehetőségeinek bemutatása
  • a játékosság kritériumainak értelmezése
  • a játékban megjelenő tanulási lehetőségek tudatosítása

a játékeszközök felleltározása, nevelő-fejlesztő szerepük körvonalazása.