Skip navigation

7.1. A gyermek megfigyelése játék közben

Az óvodai nevelés eredményességéről csak úgy tudunk meggyőződni, ha a gyermekek fejlettségi szintjével kapcsolatban pontos ismeretekkel rendelkezünk, amikor a gyermek elkezd óvodába járni, és ehhez az állapothoz viszonyítjuk a későbbi eredményeit.

Amennyiben mérésről beszélünk, kvalitatív és kvantitatív eljárásokról lehet szó.

A kisgyermekek esetében a megfigyelés módszere alkalmazandó, ez az eljárás amennyiben kellően átgondolt, előkészített, a szempontokat, az adatgyűjtés idejét, helyét, technikáit megfelelően előkészítjük, és meg tudunk felelni az objektivitás követelményének, a kapott eredményeket nagy valószínűséggel megbízhatónak fogadhatjuk el. Tudni kell, hogy ezek az eseti óvodai megfigyelések nem tekinthetők vizsgálatnak, mérésnek, de az adott gyermekre vonatkozóan pedagógiai célból, a nevelési eredményesség elősegítése érdekében használhatóak.

(A mérésről a Kutatásmódszertan kurzuson szerezhetnek ismereteket, valamint javasoljuk Falus Iván Bevezetés a pedagógiai kutatás módszertanába c. jegyzet tanulmányozását!)

Természetesen az óvodai nevelés hozzáadott értékét így nem tudjuk megállapítani, hiszen a gyermek fejlődésébe nagyon sok hatás együttesen jelentkezik, pl. családi körülményei, gyermektársak hatása, azonban a megfigyelés módszerével kell élnünk, s mivel a gyermek énje legőszintébben a játék során mutatkozik meg, a játéktevékenység megfigyelésével tudjuk a legpontosabb információkat gyűjteni a gyermekekről.


1. kép Igyekezz!
(forrás: Sztanáné)


2. kép Ne félj!
(forrás: Sztanáné)

A gyermek játékának megfigyelésével ismereteket szerezhetünk világképéről, örömeiről, problémáiról, fejlettségéről, vágyairól. 


3. kép Megy ez!
(forrás: Sztanáné)


4. lép Láttátok?
(forrás: Sztanáné)

A játék megfigyelésével nyomon követhetjük pl. nagy mozgásának (járás, futás, ugrás,..),térbeli tájékozódásának, finommozgásainak (manipulálás, kézdominancia, tapintás,..), beszédfejlődéséről, szociális érettségének (önuralom, együttműködés, nyitottság, esetleges konfliktusok) fejlődését. 


5. kép Erős vagyok.
(forrás: Sztanáné)


6. kép Gyorsabban!
(forrás: Sztanáné)

A megfigyelés megkezdése előtt –amennyiben nem spontán tapasztalatszerzésről van szó, - döntést hozunk a megfigyelés szempontjáról/szempontjairól, gyakran van elsődleges megfigyelési szempontunk, de szituációtól függően egyéb tényekre is figyelünk.

Célszerű a tapasztalatokról folyamatosan feljegyzéseket vezetni, konzultálni a kollégákkal és a szülőkkel.

A véleményünk kialakításakor egyrészt a gyermek korábbi állapotát tekintjük kiindulópontnak, másrészt azt mérlegeljük, hogy a gyermek játéka megfelel-e az életkorának.

Problémát jelezhet, ha a kisebb gyermekek szintjén játszik, ha nem tud elmélyedni a játékban, ha rendellenesen használja a tárgyakat. Ha ez utóbbi jellemzők huzamosan fennállnak, szakemberhez kell fordulni.

Előfordul, hogy csak egy-egy területen mutatkozik elmaradás (retardáció), a hiány kompenzálása nagyobb sikerrel biztat.

Amennyiben a gyermek átlagon felüli teljesítményt nyújt, „tehetséggyanús”, ugyancsak figyelmet kell fordítani a fejlesztésére, hogy adottságai alapján elérhető optimumot tudja nyújtani.

Különösen fontos, hogy hasznosítsuk a tapasztaltakat!

Támogassuk a gyermekeket a játékban, egyéni bánásmóddal, ötletekkel járuljunk hozzá az érdeklődés fenntartásához, teremtsünk lehetőséget az önkifejezésre, teremtsünk olyan körülményeket, hogy biztonságban érezzék magukat!

Egy mérés, nem mérés!- tartják a kutatók, ami annyit jelent a megfigyelést végző óvodapedagógusnak, hogy egy eseményt, megnyilvánulást követően soha ne vonjon le messzemenő következtetéseket, mindig konzultáljon kollégáival, szakemberekkel, és tegye folyamatossá a megfigyelést.

Számos egyéb vizsgálati módszer is alkalmazható, pl. gyermekrajz-elemzés, családrajz, tervezett szituációs játékok, világjáték, GMP teszt, stb. , melyek alkalmazását szakember segítségével végezzük, a középsős és nagy csoportos gyermekek esetében a DIFER vizsgálatot az óvodapedagógus önállóan alkalmazzuk.

Az ismétlődő jelenségek birtokában pontos, szakmailag helyes fejlesztési programok készíthetők.

Tanulmányozásra javasoljuk

Sztanáné Babics Edit (2011): A gyermeki teljesítmények mérésének lehetőségei, módszerei.  In.: Sztanáné Babics Edit: Az olvasási képesség fejlődése az olvasástanulás kezdeti szakaszában. Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja. 74-77.

Sztanáné Babics Edit (2011): Kisgyermekből kisiskolás.  In.: Sztanáné Babics Edit: Az olvasási képesség fejlődése az olvasástanulás kezdeti szakaszában. Eötvös József Főiskolai Kiadó, Baja. 70-73.