3.6. Piaget játékelmélete
Jean Piaget
svájci pszichológus, elsőként készített átfogó, egységes fogalomrendszerű elméletet a gyermek kognitív fejlődéséről.
Alapelve, hogy a fejlődés genetikusan irányított törvényszerűségek egymásra következő sorozata, amelynek során egyik szakasz sem maradhat ki, átlépés a szakaszok között akkor lehetséges, ha az adott szakasz képességeit a gyerek már kifejlesztette. A gyermek aktív részvevője a fejlődésnek
A megismerés forrása és hajtóereje a cselekvés. A tevékenység során a gyermek ismereteket szerez, hasonlóságokat fedez fel, és képessé válik a fejlődés különböző szintjein különböző sémák felfedezésére.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jean_Piaget
Piaget módszertana: megfigyelés, probléma megoldási kísérletek, klinikai módszer (sugalmazott kérdések elkerülése)
A gyermeki fejlődés 4 fő szakasza:
- szenzomotoros szakasz (0-2 év)
- műveletek előtti szakasz (2-7 év)
- konkrét műveleti szakasz (7-12 év)
- formális műveletek szakasza (12 év után)
Piaget a gyermekkori szimbólumképzésről azt írja, hogy: a játékban a gyermek konstrukciókat, gondolati sémákat, emlékeket hoz létre tapasztalataiból, amelyeket később felidéz és alkalmaz élete során, új helyzetekben. Ha ez kimarad, egész életére hatással lesz, hátrányba kerül. Következésképpen a gyermek minél többet játszik, annál jobban fejlődik.
A kisgyerekek hajlamosak arra, hogy minden tevékenységüket játékosan hajtsák végre, játék közben értékes tapasztalatokra tesznek szert, bizonyos funkciókat és tevékenységeket végeznek, ezáltal növekszik tudásuk. (Ld. Clauss-Hiebsch: Gyermekpszichológia)
A játékfejlődés útját Piaget konkrét megfigyelések (3 lányát figyelte meg fejlődésben, intellektusban, utánzásban) alapján az alábbiak szerint építette fel.
0-2 év - Szenzomotoros szakasz - Mozgásos koordináció fejlődése
- utánzókészség kialakulása - visszaemlékezik, emlék kell, hogy legyen, mert különben nem tudna játszani - fejlődése a „késleltetett utánzás” szintjéig
- érzékszervi tapasztalatok szerzése a tárgyakról, személyekről
- érzékszervek funkciójának begyakorlása, finomodása - cselekvési sémák fejlődése
- tárgymanipulációból a tárggyal való játék lesz
- funkcióöröm egyre intenzívebb
- egyedüli játék
- ún. művelethangsúlyos játék, a „gyakorlójáték” lesz belőle
2-7 év - Szimbólumképzés szakasza - művelet előtti szakasz
- belső képeket felidéz - fantázia
- valóságrészeket újrarendez - fantázia
- saját sémái szerint képes tapasztalni - más nézőpontját nem tudja átvenni
- cselekvés-tárgy szétválik
- egyszerű cselekvés - „sokjelentésű”- könnyedén beilleszti más játékba
- egyre fontosabb a szerep - társas viszony- felnőttek, mesék hatása
- szimbólumokat, majd „kollektív szimbólumokat” alkot - 3 - 4 kisgyerek jót játszik, élénk fantázia „Mintha világ”
- „másnak lenni” öröme - alap: utánzókészség megléte
- nyelvi kifejezőkészség gyorsan fejlődik
- ún. szerephangsúlyos játékok egyike a „szerepjáték”
7-9 év - Szabályalkotás szakasza - konkrét műveletek szakasza
- szerepjáték lehetőségei nem elégítik ki új játékigényeit
- szabályokhoz képes alkalmazkodni - testi, szellemi képességét másoknak vagy önmagának bizonyítja
- erős erkölcsi tartalom
- ún. szabályhangsúlyos játékok egyike a „szabályjáték”
9-13 év Konkrét műveleti szakasz
- fő tevékenység a tanulás
- játék tevékenységet a szabadidő egy részében végzi - formális műveletek kora - többnyire valamilyen szabályjáték
Piaget-kísérletek, megtekinthető a következő linken:
http://videotorium.hu/hu/recordings/details/2709,Piaget_kiserletek_-_1980