Skip navigation

3.1. A játék helye az óvodai nevelés rendszerében

Az óvodai nevelés célja a gyermek harmonikus fejlődésének elősegítése az életkori és egyéni sajátosságok, szükségletek, képességek, motiváltság, eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

A cél magából a gyermekből következik, folyamatosan mérlegelnünk szükséges a szükségleteket és lehetőségeket, és biztosítanunk kell a gyermek optimális fejlődését. 

Munkánkat mindvégig jellemezzék a következő elvek:

gyermekközpontúság,
tevékenységközpontúság,
értékközpontúság.

Az értékekkel kapcsolatban Weszely Ödön (1923) (http://mek.oszk.hu/01900/01934/html/weszel19.htm) a következőképpen fogalmazott: „Pedagógiai érték mindaz, ami hozzájárul a fejlődő gyermeki lélek gyarapodásához, helyes irányba tereléséhez, képességeinek fejlesztéséhez.”

A gyermekek számára legfontosabb értékek a következők:

érzelmi biztonság, a felnőtt szeretete,
testközelség,
kommunikációs alkalmak,
minta,
derűs, nyugodt légkör,
gyermeki szabadság, önállóság,
a szabad játék lehetősége.

(Hogy egy gyermek mennyire érzi jól magát, érzelmei, azok hullámzás arcáról jól leolvashatók, mint ahogyan ez a mellékelt képsorozaton is követhető.)

A fentiekből következnek az óvodai nevelés alapelvei (törvényszerűségei):

játékosság,
tevékenykedtetés
élményszerűség
differenciál fejlesztés
komplexitás
gyermeki szabadság biztosítása
spontaneitás és irányítottság
zökkenőmentes átmenetek.

Játszol velem?
(forrás: Sztanáné)

Az óvodai nevelés eszközei: 

az alaptevékenységek, a játék – munka – tanulás. 

Az óvodai nevelés cél-, feladat- és tevékenységrendszerét a következő táblázat foglalja össze:

Az óvodai nevelés cél-, feladat- és tevékenységrendszere
Cél Feladat Funkció Tevékenység
Az óvodáskorúak sokoldalú, harmonikus, optimális fejlődésének elősegítése. A gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítése, egészséges életmód, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi fejlesztés. Óvó-védő Szociális, Nevelő-személyiségfejlesztő Klasszikus felosztásban: Játék, munka, tanulás. Az OAP felosztásában: játék, mese, vers, ének, zene, énekes játékok, rajzolás, mintázás, kézimunka, mozgás, külső világ megismerése munka jellegű tevékenységek,  tanulás.

A nevelést különböző tényezők befolyásolják, pl. a gyermek személyiségjellemzői, a családi és óvodai feltételek, a társadalmi környezet.

A cél- és feladatok rendszere valamint a különböző nevelési tényezőket mérlegelve dönt az óvodapedagógus az aktuális nevelési módszerekről és eszközökről, melyek rendszere a következő:

Az óvodai nevelés módszerei és eszközei:

követelés biztatás, jutalmazás, példa, tiltás, büntetés,
meggyőzés értékelés, beszélgetés, etikai beszélgetés,
gyakorlás cselekedtetés,
ellenőrzés folyamatos figyelemmel kísérés,
értékelés szóbeli visszajelzés, megbeszélés.