3.1. Az emlékezet típusai
Megkülönböztetünk rövid és hosszú távú emlékezetet.
A rövid távú emlékezet néhány másodpercig, kis mennyiségű információ tárolására képes, mely lehetővé teszi az információk vizuális-téri, szaglási, tapintási és verbális tárolását. A hosszú távú emlékezet lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű információk hosszú időn keresztüli tárolását, melynek nincs kapacitási korlátja. A hosszú távú emlékezetnél explicit (előhívás során hozzáférhető) vagy deklaratív emlékezet különböztethető meg, illetve az implicit (nem a tudatos felidézésben, hanem a teljesítményen keresztül érzékelhető) avagy a nem deklaratív.
Kisiskoláskorban az emlékezet szerveződése, minősége jelentősen változik az óvodáskorhoz képest, növekszik a terjedelme és az emlékezeti stratégiák fejlődnek. Megkönnyíti a felidézést a kategoriális gondolkodás, amely elősegíti abban a gyermeket, hogy az információk akaratlagos tárolására, előhívására minél jobban képesek legyenek.
Források
Alan Baddeley, M.W. Eysenck, M.C. Anderson (2010): Emlékezet. Akadémia Kiadó. Budapest.
Atkinson, R.C., Hilgard,E.R., Smith,E.E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson,B.L., & Loftus,G.R. (2005): Pszichológia. Budapest, Osiris Kiadó.
Balogh Éva (2005): Fejlődéslélektan. Animula Kiadó. Budapest.
Balogh László: Képességfejlesztés és iskolai tanulás: problémák és megoldások.
http://mek.oszk.hu/04600/04669/html/balogh_pedpszich0022/balogh_pedpszich0022.html (2014.10.22.)
Balogh László (1993): Tanulási stratégiák és stílusok. A fejlesztés pszichológia alapjai. KLTE Kiadói Bizottsága. Debrecen.
Geréb György (1981): Pszichológia Tankönyvkiadó Budapest