4.3. Problémamegoldó gondolkodás

Egy probléma felmerülése során a legjobb megoldást találjuk meg, annak megoldására, maga az út, melyen ehhez eljutunk, a problémamegoldás.

A problémamegoldó gondolkodás lépései:

„Pólya György (1971.) a feladatmegoldások problémáját elsősorban a gyakorlat oldaláról közelíti meg, s támpontokat ad a megoldás menetéhez. A problémamegoldásban négy fő mozzanatot különböztet meg, ezek a következők.

A/ A feladat megértése.

Ezen belül a következőkre kell figyelnünk;

- Mit keresünk? Mi van adva? Mit kötünk ki?
- Kielégítő-e a kikötés?
- Válasszuk szét a kikötés egyes részeit.

B/ Tervkészítés.

Itt a következő kérdésekre kell figyelni a megoldónak.

- Nem találkoztál már a feladattal?
- Nem ismersz olyan tételt, aminek hasznát vehetnéd?
- Nem tudnád átfogalmazni a feladatot?
- Felhasználtál minden adatot?
- Végül készítsd el a megoldás tervét.

C/ A terv végrehajtása.

- Ellenőrizzünk minden lépést a végrehajtáskor.
- Próbáljuk meg is bizonyítani, hogy egy adott lépés helyes!

D/ A megoldás vizsgálata.

- Ellenőrizzük az eredményt, hasonlóan a bizonyítást is.
- Próbáljuk másképp levezetni az eredményt.” (Balogh 1993:94)

A probléma megoldás során felmerülhet gátló és/vagy segítő tényező.

„Megoldási sémák: a megoldási sémák segíthetik, hiszen segítségükkel gyorsabban eljuthatunk a megoldáshoz, de ugyanakkor gátolhatják, és merevvé tehetik gondolkodást.

Beállítódás: készenléti állapot egy meghatározott reagálási formára vagy a problémamegoldásban elképzelt cél, vagy megoldási mód felé való irányvétel. Tehát a beállítódás magába foglal egy rutinszerű cselekvést, amely szintén gátolhatja gondolkodásunkat. Például biztosan mindenki találkozott már azzal a feladattal, hogy hogyan lehet hat gyufaszálból négy egyenlő szárú háromszöget építeni. A feladat megoldását gyakran az a beállítódásunk gátolja, hogy két dimenzióban gondolkodunk, míg ha felhívják a figyelmünket a térben való gondolkodásra könnyedén megoldjuk a feladatot.

Funkcionális rögződés: akadályozza a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségétől való eltérő új felhasználási lehetőség észrevevését, ami adott esetben a problémamegoldásához vezetne. Például, ha van egy gombostűm, egy doboz gyufám és egy gyertyám, akkor hogyan tudom az égő gyertyát a falra helyezni? Ezt a feladatot csak akkor tudom megoldani, ha rájövök, hogy a gyufásdoboz, nem csak a gyufa tárolására alkalmas, hanem a falhoz rögzítve képes a gyertyát is megtartani.” (5)