Bevezetés

A gondolkodási képességek fejlesztése

• A pontos érzékelés kialakítása, tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása
• Összehasonlítás személyek, tárgyak, tárgyképek tulajdonságai szerint (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség). A feltárt lényeges tulajdonság alapján az azonos és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása
• Differenciálás például nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint (tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés)
• Emlékezet: Személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése cselekedetekre, visszaemlékezés cselekvésre, történésre, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése
• Figyelem: Egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés

A motoros képességek fejlesztése

• A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése.
• Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok
• Mozgások megkülönböztetése (tempó, erősség, ritmus)

A tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása

• A térbeli helyzet felismerése, megnevezése (fent-lent, elöl-hátul-középen)
• Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése
• Időbeli tájékozódás: visszaemlékezés történésekre, cselekvésekre – időpont (Mikor?); időköz
• (Mettől meddig?) Az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

A kommunikációs képességek fejlesztése

• A beszédindíték, beszédkedv fokozása (a figyelem fejlesztésével), beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták
• Helyes beszédlégzés, tagolás (rigmusok, mondókák, gyermekversek), szünettartás, beszédhangok, toldalékok pontos, tiszta ejtése, helyesejtés, a fonematikus hallás fejlesztése
• A beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó, ritmus
• A szókincs gyarapítása, aktivizálása
• Az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyűjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe
• Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlődési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (időtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint), mássalhangzók megkülönböztetése (zöngés, zöngétlen), betűfelismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok
• Az írásmozgás fejlesztése: a görcsös, szaggatott, lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások sorrendje, mozdulatok gyakorlása, a hangok, betűk közötti asszociációs kapcsolat megerősítése

Szociális képességek fejlesztése

• Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán
• Megfelelő kötődések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása

A kulturális hátrányokból eredő viselkedési formák megváltoztatása

A második fejlesztési egységben a már felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de mélyebb tartalommal és magasabb követelményekkel jelennek meg.

A gondolkodási képességek fejlesztése

• Az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek között kapcsolat kialakítása
• A lényeges – megegyező és eltérő – jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása
• A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás)

Tanulási képességek

• A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása
• Önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása
• Az önellenőrzés formái
• A koncentráció növelése a tanulás idején – zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés

Kommunikációs képességek

• Az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben
• Nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatokban
• A nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, információk szóban, írásban
• Szövegelemzés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban
• Grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, okfeltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, automatizáltság hiánya, beszédhiba); az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer

Majd az általános iskola alsó tagozatán tanító hallgatók számára egy olyan elméleti és gyakorlati feladatokkal ellátott tananyagot kívánnak a szerzők elkészíteni, melyek fejlesztik a tanulók emlékezetét, figyelmét, megértő, logikus és problémamegoldó gondolkodását. A tananyag felépítésében az elméleti áttekintést gyakorlati feladatok, játékok követik, melyek multimédiás (képek, oktatóvideók stb.) lehetőségekkel segítik a pedagógusok fejlesztő munkáját.

A tananyagban feltüntetett gyakorlatokkal és elméleti lehetőségekkel a szerzők a pedagógus képzésben résztvevők számára egy olyan módszertani segédanyagot kívánnak adni, mely az általános intellektuális képességek mellett a gyermekek motivációját, tanulás iránti vágyát, érdeklődését, és a hatékony tanulási technikák kialakítását is segítik.