4.1. A gondolkodás fogalma

„A fogalmak elvonatkoztatása, szabályok alkalmazása és következtetések levonása, a probléma megoldásának felfedezése, egy érv értékelése, egy tétel igazolása, az általánosítás, dilemma feloldása egytől egyig olyan aktivitások, amelyeket gondolkodásnak nevezünk.” (Séra 2001:138)

„A kognitív pszichológusok számára az emberi gondolkodás az információ átalakításával új reprezentációt kialakító folyamat az ítélet, az elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez kapcsolódva.” (Séra 2001:138)

„Gondolkodásunk nyersanyagát korábbi élményeink képezik, így ezeket az élményeket tudatunknak állandó készenlétben kell tartania, mégpedig hozzáférhető információk, emlékek formájában.”Önmagában való gondolkodás” nem létezik, mindig kell lennie valaminek, amire gondolunk.” (Hayes 1996:106)

A legmagasabb szintű megismerési (kognitív) folyamat a gondolkodás. A behaviorista elmélet szerint, a gondolkodás maga a viselkedés. A Gestalt pszichológia kutatói azt mondják, hogy a probléma megoldás során egy felülről- lefelé haladó teljes folyamat tapasztalható, és utána ez részekre bontható. Kognitív pszichológusok szerint, a gondolkodást a megismerő tevékenységek határozzák meg. A gondolkodás teszi lehetővé az ember számára a beszéd, a fogalmak elsajátítását; a szabályok megfogalmazását; a problémák megoldását és a következések levonását.