5.1. Képzelet

A képzelet a régi emlékképek nyomán új képeket hoz létre, oly módon, hogy az újakat a régi tapasztalatokhoz kapcsolja. Két alapvető működési formája van a reproduktív és az alkotó képzelet. „Reproduktív képzeletről akkor beszélünk, midőn mások észleléseit, elképzeléseit hallva, látva vagy olvasva, a magunk számára újra felépítjük…. A reproduktív képzelet működése annál eredményesebb, célravezetőbb, minél több ismerettel rendelkezik az egyén …. A fentiekből következik, hogy egyéni különbségek mutatkoznak a reproduktív képzelet működésében.” (Geréb, 1981:66-67)

„Az alkotó képzelet új dolgok önálló létrehozását jelenti, tehát olyan lelki tevékenység, amelynek során emlékképek anyagából önállóan eredeti, mások számára is értékes mű jön létre. … Az alkotó képzelet feltétele a gazdag emlékezet, a valóság körülményeinek ismerete, élénk, szemléletes képzetkapcsolódások és bizonyos fokú érzelmi gazdagság.” (Geréb, 1981:67)

A kisiskolás korú fantáziájára jellemző a változatos, a szokatlan, újszerű kombináció. Ebben az életkorban a reproduktív képzelet fejlődik, melynek fontos eleme az alkotó, produktív fantázia. Ez elengedhetetlen része a sikeres tanulásnak. A képzeleti kép egyre jobban megközelíti a valóságot 9-10 éves korban.