3.2. A fogyatékossággal kapcsolatos szemléletváltást befolyásoló tényezők
Murfitt szerint a fogyatékossággal kapcsolatos attitűdök pozitív megváltoztatásában kulcstényező a fogyatékos személyekkel létesített interakció. A fogyatékos személyek elfogadására vonatkozó szemléletváltozásnak a személyes tapasztalatokon kell alapulnia. Ez a személyes tapasztalás a mindennapi eseményekben való részvételtől az egyszeri, formális érzékenyítő programokig terjedhet. A rendszeres, gyakori találkozás fogyatékos személyekkel kedvezőbb hatással van a pozitív attitűd alakulására. Murfitt (2006) négy tényezőt azonosít, melyek az érzékenyítő programok során pozitív irányba mozdíthatják az elfogadást:
- a fogyatékos és nem fogyatékos személyek egyenrangú státusza
- egymás megismerése
- közös célok elérése, közös részvétel a feladatokban
- ismeretek nyújtása az adott fogyatékossági területről (ez bizonyult a legkevésbé fontos elemnek)
Az egyenrangú kapcsolatokban szerzett személyes tapasztalatok nagyobb befolyásoló hatással bírnak, mint a fogyatékosságról nyújtott célzott tájékoztatás (Murfitt, 2006)
Más kutatók is egyetértenek a személyes tapasztalás, az interakció hangsúlyos szerepével. A tapasztalatok hossza kritikus faktor a szemléletformálásban. Az eredményeket jelentősen növeli, ha a programok hosszabbak, rendszeresek. (Kleeman, 2007)