7.1. Minek nevezzelek? A méltányos kifejezések jelentősége.

A társadalom tagjainak fogyatékos emberekkel kapcsolatos gondolkodását és cselekedeteit is nagymértékben befolyásolja, hogy melyek azok a megnevezések és kifejezések, amelyek a köznyelvben is jól értelmezhetőek, és elfogadhatóak az érintettek számára is.

Ismeretes, hogy optimális esetben az óvodás és kisiskolás korban az elsődleges nyelvi mintát a család nyújtja a kisgyermek számára. Ebben az időszakban nagy a felelőssége a pedagógusoknak is, akik biztonságos nyelvi közeget nyújtanak, és a kisgyermekek útitársává minősülnek a világ felfedezésében és megismerésében.

Az előző fejezetben tárgyaltuk, hogy a fogyatékossággal és a fogyatékos személyekkel kapcsolatos egyes fogalmak tartalma folyamatosan változik. Ez részben pozitív megújulás, részben negatív irányú változás. Megfigyelhető egy olyan folyamat, ami az egyes kifejezések csiszolását, finomítását célozza, és az érintettek számára méltányosabbá, elfogadhatóbbá alakításának irányában hat. Nyomon követhető azonban egy másik irányú átalakulás is, amikor egyes, a fogyatékossággal vagy fogyatékos emberekkel kapcsolatos fogalmak a köznapi nyelvhasználat során pejoratív jelentésűvé válnak, diszkriminatív tartalommal töltődnek. Például: a béna kifejezés jelentése: paresis miatt mozgásfogyatékos személy, pejoratív értelemben ügyetlenkedő, esetlen, nem életrevaló ember, stb.

Egy Down szindrómás kislányról szóló könyv fordítója, Szabó Tímea egy interjúkérdésre így nyilatkozott:

„Mi volt a legnagyobb kihívás a fordítással kapcsolatban? 

Bár már több nyelvből fordítottam, franciából még inkább csak a magam örömére kísérleteztem. Jó volt olvasni az eredetit, élveztem a fordítást is – de volt egy pont, ahol nagyon vékony kötélen egyensúlyoztam. A franciáknál a mongoloid szó nem pejoratív, a magyarban viszont ma sértő a használata; ezzel együtt nem hagyhattam ki, mert a képen egy igazi mongol kislányt ábrázolnak. Sok munkám van benne, hogy a magyarban ne durva, hanem inkább kedves legyen ugyanaz a szó – remélem, sikerült átfinomítani.”

http://csimota.blog.hu/2011/10/25/mi_kerdezunk_szabo_t_anna_valaszol

Illyés Sándor felhívja a figyelmet arra, hogy még a szakemberek körében is tapasztalható, hogy ugyanazt a megnevezést néha két szakember eltérő fogalmi jelentéssel használja, de olyan is előfordul, amikor eltérő címkék ugyanazt a fogalmi jelentést fejezik ki (Illyés, 2000).