1.1. Az információs társadalom

Az 1960-70-es években kibontakozó információs forradalom behatolt az emberi tevékenység minden területére. Minden szintem (munkahely, iskola, otthon) megjelentek azok az eszközök, amelyek segítségével gyorsabban lehet információhoz jutni (pl: rádió, televízió, telefon, számítógép, internet). Ennek hatására egyszerűbben, költséghatékonyabban sokkal több ember tud egymással kapcsolatba kerülni. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) elterjedésével átstrukturálódtak a foglalkozás szerkezetek, a gazdasági termelések; felértékelődtek az információs munkák, az információval kapcsolatos szektorok; háttérbe szorult a fizikai lét szerepe az átfogó hálózatok kiépülésével járó globalizációval; középpontba került a kultúra.  Ez jellemzi az információs társadalmat. (Pintér, 2007)

Számos megközelítés és definíció próbálja értelmezni az információs társadalom meglétét. Mindannyiban közös, hogy magát az információhoz való hozzáférést, az információ feldolgozását, valamint az információk saját céljainkra való felhasználását helyezik középpontba, s a tudást is mint információt értelmezik. (Lénárd, 2015)