2.2. A tanárképzés újragondolása

A tanulási környezet változásával 2007-ben az EU újragondolta a tanárképzés helyét és jövőjét, A tanárképzés minőségének javításáról szóló közleményében, melyben az új tanári készségek megszerzését, oktatását segítő tanárképzést javasol. Az új tanári készségek között szerepel többek között az új technológiák alaklazása. (Európai Bizottság, 2007)

Oktatás és képzés 2020

Az Európai Unió Tanácsa 2009-ben az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködési stratégiai keretrendszerét szabályozta az Oktatás és képzés 2020 munkaprogramban, melyben fő célja a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek támogatása. Ehhez a következő négy stratégiai célt határoztak meg:

1. Az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás megvalósítása;
2. Az oktatás és a képzés minőségének és hatékonyságának javítása;
3.  A méltányosság, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása;
4. A kreativitás és az innováció fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén. (Európai Tanács, 2009)

A célkitűzések haladásának nyomon követése érdekében meghatározták a mutatók és referenciaértékek keretrendszerét. 

Nyolc kiemelt szakpolitikai terület köré csoportosították a mutatókat:

1. Az igazságosabb oktatási és képzési rendszer biztosítása; melyben figyelembe kell venni többek között a különleges szükségletekre irányuló oktatást, a fogyatékossággal élők beilleszkedését.
2. Az oktatási és képzési hatékonyság előmozdítása;
3. Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása;
4. A fiatalok elhelyezkedéséhez szükséges készségek elsajátításának a támogatása, melynek egyik mutatója a tanulók IKT készségének fejlettsége.
5. Az iskolai oktatás korszerűsítésének egyik alapmutatója a tanárok és oktatók szakmai fejlődése.
6. A szakképzés korszerűsítése (a koppenhágai folyamat);
7. A felsőoktatás korszerűsítése (a bolognai folyamat);
8. A foglalkoztathatóság megteremtése.

Az oktatás újragondolása

2012-ben az Európai Unió Gondoljuk újra az oktatás címmel új stratégiát indított. Amelyben kiemelt területek a következőek:

• a transzverzális készségek (kritikusgondolkodás, kezdeményezőkészség, problémamegoldás, közös munkavégzés képessége);
• az alapkészségek (olvasás, írás, számolás, alapvető matematikai és tudományos tudás) fejlesztése;
• a nyelvtanulás támogatása;
• a nem formális keretek között szerzett képesítések, képességek elismerése;
• a technológia nyújtotta előnyök teljes kihasználása, a nyitott oktatási segédanyagok hozzáférhetőségének biztosítása.

Mindezeket a reformokat magasan képzett, motivált pedagógusokkal kell támogatni. (Európai Bizottság, 2012)