4.1. Az IKT-műveltség

Az IKT-műveltség kulcsszerepe a mai társadalomban vitathatatlan. Az oktatásban már elfogadott tény, hogy az oktatás minden szintjén szükséges az IKT eszközök bevonása. Az IKT műveltség fogalomkörére nem lehet egységes definíciót találni a szakirodalomban, azonban az megállapítható, hogy a technikai eszközök fejlődésével párhuzamosan bővült az IKT-műveltség fogalomköre. (lásd:1. sz. ábra) Míg a kezdetekben (1990-es évek) a számítógépekhez és a programokhoz társuló ismeretek meghatározása és tesztelése volt az irányadó, addig napjainkban egyre inkább az eszköztudás, alkalmazás felé tolódik el a hangsúly.  (Tongori, 2012)

1. sz. ábra: Az IKT műveltség komponenseinek időrendi és hozzájárulók szerinti változása, és tartalmi bővülése
(forrás: Tongori, 2012, 36.o.)

A technikai eszközök fejlődésével párhuzamosan az IKT-műveltségtartomány újabb és újabb elemekkel bővül. A folyamatos változás miatt ezeknek az elemeknek a szerepe hol hangsúlyosabb, hol kevésbé domináns. Tongori (2012) az ismertebb modelleket szintetizálva felállította az IKT-műveltséget összegző modellét, melyben a hét komponens (kommunikáció, létrehozás, meghatározás, hozzáférés, rendszerezés, integráció, értékelés) négy fő aspektusa (technológiai műveltség, szociális kompetenciák, kognitív képességek és jogi, etikai személyes biztonsági és egészségügyi kérdések) mutatkozik meg. A komponensek és aspektusok egymástól nem különülnek el, hanem számos pontban kapcsolódhatnak egymással és metszeteket alkothatnak. (lásd:2.sz.ábra)

2.sz.ábra: Az IKT-műveltség összegző modellje
(forrás: Tongori, 2012. 43. o.)