II.1.1. A sport egészségmegőrző szerepe

A rendszeres testmozgás preventív medicinális hatásait számos kutatás eredményei bizonyítják, és egyben alá is támasztják annak a régi görög mondásnak az igazságtartalmát, amely szerint:

„A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené".

Azonban gyakran úgy tűnik, hogy hiába vagyunk ennek a tudásnak a birtokában: annak ellenére, hogy az Eurobarométer-felmérések szerint minden harmadik európai polgár naponta több mint 5-6 órát tölt ülő testhelyzetben, a lakosság 59%-a sohasem, vagy csak nagyon ritkán sportol. Hazánkban az utóbbi években nőtt a rendszeresen sportolók aránya, de a 2014-ben nyilvánosságra hozott sportolási szokásokról és fizikai aktivitásról szóló jelentés szerint (Special Eurobarometer 412 - Sport and Physical Activity) a magyar lakosság 44%-a soha, egyáltalán nem végez semmilyen testmozgást vagy sporttevékenységet ma sem. Sajnos a mozgásszegény életmód negatív hatásai megmutatkoznak bizonyos egészségi mutatókban is: az OECD 2014-es felmérése szerint (OBESITY Update) minden harmadik magyar túlsúlyos vagy elhízott, ezzel pedig vezetjük az európai listát. Az elhízás számos betegség rizikótényezője lehet, így sajnos az sem meglepő, hogy a WHO statisztikái szerint a magyarországi életminőség- és egészség-mutatók az európai rangsor végén állnak. Hazánk lakosságának jelentős része küzd többek között különböző szív-érrendszeri betegségekkel, és a statisztikai adatok szerint (Hungary: WHO Statistical Profile) a vezető halálokok között az iszkémiás szívbetegségek állnak az első helyen. Ezeknek a betegségeknek a kialakulása rendszeres testmozgással megelőzhető lenne, és kutatások igazolják, hogy a rendszeres mozgás előnyös hatása olyanoknál is kimutatható, akiknél már kialakult valamilyen koszorúér-betegség.

A kutatások szerint a sportolás elhanyagolásának legfőbb oka az esetek többségében a motiváció és a szabadidő hiánya, de az okok között gyakran szerepel a pénzhiány, a megfelelő közlekedés hiánya, vagy valamilyen betegség / fogyatékosság. Mind népegészségügyi, mind gazdasági szempontból jelentős lenne, ha ezeket az okokat sikerülne kiküszöbölni, és a lakosság inaktív tagjai közül egyre többen csatlakozhatnának a rendszeresen sportoló, aktívabban élő, egészségesebb életmódot folytatók táborához. Erre különösen nagy szükség lenne az olyan társadalmi csoportokhoz tartozó személyek esetében, mint például a fogyatékkal élők vagy a hátrányos helyzetűek, akik számára néhány esetben valóban elérhetetlennek tűnik a rendszeres testmozgás végzésének lehetősége.