Skip navigation

II.1. A sport szerepe az egészség megőrésében és a társadalmi integrációban

Az emberiség az elmúlt évszázadok során jelentős tudást halmozott fel, ez a tudás pedig sok tekintetben könnyebbé, egyszerűbbé tette a mindennapi életet. Életterünket és környezetünket olyannyira a magunk kényelmére formáltuk, hogy manapság már csak 1-2 órát kell jelentősebb fizikai igénybevételt jelentő testmozgással töltenünk napi feladataink elvégzése érdekében. Az emberi szervezetet azonban alapvetően mozgásra tervezték, így hétköznapi feladatainktól függetlenül is törekednünk kell a rendszeres testmozgásra, hiszen szükségünk van a rendszeres fizikai tevékenységre ahhoz, hogy szervezetünk optimális szinten működhessen, és elkerülhessük az inaktív életmóddal gyakran együttjáró betegségeket.

Manapság egyre többen felismerik a rendszeres testmozgás szükségességét és jelentőségét, és egyre inkább elfogadottá válik az is, hogy a sport az egyetemes emberi kultúra részeként az élet számos területén jelentős értékeket képviselhet (Nádori, 2009):

  • ismert az egészség- és közérzetjavító, betegség megelőző hatása;
  • bizonyított kulturális és etnikai különbségeket áthidaló funkciója;
  • az esélyegyenlőség megteremtésére alkalmas eszköz;
  • jó értelemben szocializál és segít a bűnmegelőzésben;
  • a sportversenyek fontos üzeneteket közvetítenek;
  • a sportnak közösségteremtő és megerősítő funkciója van;
  • a sport jelentős és gyorsan fejlődő gazdasági tényező lehet.

Fontos lenne, hogy a rendszeres sporttevékenység mindenki számára elérhetővé váljon! Ehhez nem csak jó sport szakemberekre és megfelelő létesítményekre, eszközökre van szükség, hanem az élet számos területén – különös tekintettel bizonyos társadalmi csoportokra – a sport észszerű anyagi és erkölcsi támogatására, és a sportszakemberek látókörének szélesítésére.

  • Biztosítani kell munkavállalók számára az aktív kikapcsolódás lehetőségét.
  • Jobban kell ösztönözni és segíteni a nők, a munkanélküliek és az idősek sporttevékenységét.
  • Elérhetővé kell tenni a létesítményeket a fogyatékkal élők számára és biztosítani kell a fogyatékos személyek sportjában is jártas szakemberek képzését.
  • Fokozottabban kell foglalkozni a kisebbségek és hátrányos helyzetűek sportéletével.
  • Nem szabad elhanyagolni a fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek, kisebbségek, migránsok, bűnelkövetők, szenvedélybetegek, stb. sport általi társadalmi integrációját.