Skip navigation

IV.4.3. Összetett cukrok

Két nagy csoportba sorolhatóak képviselői emészthetőségük alapján:

  • emészthető összetett szénhidrátok
  • nem emészthető szénhidrátok: diétás rostok.

Emészthető összetett szénhidrátok

Két legfontosabb képviselője a keményítő és a glikogén. A keményítő növényekben található tápanyag. Főként gumókban (burgonya), magvakban (búza, rozs, zab, rizs), hagymákban és hüvelyesekben (bab, borsó) raktározódik. Lebontásakor a szervezetben szőlőcukor (glükóz) és malátacukor (maltóz) keletkezik.

A glikogén vagy állati keményítő a májban és az izomban raktározódó tartalék tápanyag. Folyamatosan bomlik és épül fel. Megfelelően intenzív és gyakori fizikai aktivitás határa a máj glikogénraktározási képessége megnő: „sportmáj”.

Nem emészthető összetett szénhidrátok

Vízben való oldódásuk alapján további csoportokba oszthatóak a képviselőik.

Vízben nem oldódó diétás rostok, a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin (nem szénhidrát természetű) tartozik ide. Számos előnnyel jár optimális bevitelük:

  • mérséklik az éhséget, mert a jóllakottság érzését keltik azzal, hogy teltségérzést adnak
  • lassítják a gyomorkiürülését
  • csökkentik a vastagbélben uralkodó nyomást
  • fokozzák a vastagbél motilitását → csökkentik a karcinogén anyagok bélfalra gyakorolt hatását
  • a lignin jelentős antioxidáns hatással rendelkezik
  • a vastagbélben lebontódnak rövid szénláncú zsírsavakká, melyek csökkentik a vastagbéldaganatok kialakulásának a lehetőségét (Rigó, 2002).

A vízben oldódó diétás rostok legjelentősebb képviselője a pektin. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy rendkívül előnyösen befolyásolják a szénhidrát- és zsíranyagcserét:

  • csökkentik a szőlőcukor felszívódását, ezáltal megakadályozzák a vércukorszint hirtelen megemelkedését
  • ezáltal kedvezően változik a cukortűrő-képesség (glükóztolerancia) és az inzulinérzékenység
  • a zsírsavakat és a koleszterint megkötve csökkentik a felszívódásukat.

A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a diétás rostok csökkentik a székrekedés, az elhízás, a cukorbetegség és a vastagbéldaganatok kialakulásának esélyét.

Mennyi a napi diétás rost szükségletünk? Felnőtteknek 30-35 g a javasolt mennyiség, melyet legkönnyebben teljes kiőrlésű gabona felhasználásával készült ételek, (nyers) zöldségek és gyümölcsök elfogyasztásával tudunk biztosítani (4. táblázat).

4. táblázat. Néhány élelmiszer rosttartalma

Élelmiszerek, nyersanyagok

élelmi rost

100g

g

alma

2,3

banán

2

barna rizs

10,2

burgonya

2,5

búzacsíra

24,7

fejtett bab

12,5

fehér kenyér

3,5

müzli

13,5

zabpehely

13,8