Skip navigation

IV.5. A zsírok (zsiradékok: zsírok, olajok) szerepe a táplálkozásban

A zsiradékok elsősorban energia szolgáltató tápanyagok, de egyéb élettani hatásaik is említésre méltóak:

  • esszenciális zsírsavakat is tartalmaznak
  • elengedhetetlenek a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) felszívódása szempontjából
  • az ételek ízét és színét adó anyagok zsírban oldódóak
  • részt vesznek a szervezet hőszabályozásában és
  • mechanikai védelmet biztosítanak.

A zsíroknak a táplálkozásban és ezáltal az egészségre gyakorolt hatásban betöltött szerepe zsírsavtartalmuktól (a zsiradékok zsírsavak glicerinnel képzet észterei: gliceridek) függ. A zsírsavakat szénláncuk hossza és telítetlen kötéseik száma alapján csoportosíthatjuk. A zsiradékok zsírsavösszetétele meghatározza halmazállapotukat: a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékok a zsírok, a folyékonyak az olajok. Legjellemzőbb alkotórészeik a palmitinsav (telített), a sztearinsav (telített) és az olajsav (egyszeresen telítetlen) gliceridek. Az olajokban döntően az olajsav gliceridek találhatóak.

A zsírsavak között is találhatóak olyanok, melyeket nem tud a szervezetünk előállítani, muszáj a táplálékkal felvenni a szükséges mennyiséget. Ezek az esszenciális zsírsavak a linolsav (két kettős kötés), a linolénsav (három kettős kötés). Ezekből a szervezet működése szempontjából további fontos zsírsavak keletkeznek: arachidonsav, EPA, DHA (7. ábra).

Kiindulási anyagok:

   

 táplálék

linolsav /omega 6

linolénsav /omega 3

napraforgóolaj, szójaolaj, margarinok

lenmagolaj, repceolaj, dióolaj, dió

optimális arányuk:

 

5:1

arachidonsav

EPA

 táplálék

állati eredetű élelmiszerek:
hús, tojás

halolaj

hideg vízi

halak+busa,

kecsege

DHA

halolaj

hideg vízi halak+busa, kecsege

  • emeli a vérzsírt
  • érelmeszesedést,
  • gyulladásos folyamatokat és a
  • az immunrendszer kóros működését segíti elő
  •  csökken a kóros véralvadás
  • a vérzsírszint,
  • az érelmeszesedés kockázata és
  • csökken a vérnyomás

Élettani hatásaik

 7. ábra. Esszenciális zsírsavak és származékai

Táplálékunkban leggyakrabban a 16-18 szénatomszámú, úgy nevezett hosszú szénláncú zsírsavak fordulnak elő a leggyakrabban: palmitinsav, sztearinsav (telített) és az olajsav (telítetlen).

Táplálkozásunk szempontjából említésre méltó még két csoportja a zsíradékoknak, a közepes szénláncú zsírsavak és a transzzsírok.

Közepes szénláncú (6-8-10 szénatom) zsírsavak (MCT- middle chain triglycerid)) jelentőséget az adja, hogy könnyen megemészthetőek, mert nem igényelnek sem epét, sem zsírbontó enzimet (lipáz) emésztésük, felszívódásuk kapcsán. A pálmaolaj és a kókuszzsír különösen gazdag belőlük. Összetételük azonban jelentősen különbözik, a kókuszolaj döntően telített zsírsavakat tartalmaz, míg a pálmaolaj egyszeresen telített zsírsavakban is gazdag, emellett többszörösen telítetlen zsírsavtartalma is van (5. táblázat). A pálmaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalmát döntően (10,1%) a linolsav (omega 6) adja, omega 3 csak kis százalékban található (0,4%) meg benne17.

 

Pálmaolaj

Pálmamagolaj

Kókuszolaj

Energia (kcal)

884

862

892

Fehérje (g)

0

0

0

Szénhidrát (g)

0

0

0

Zsír (g)

100

100

100

Telített zsírsavak (g)

49,3-49,9

81,5-82,1

82,475

Egyszeresen telítetlen zsírsavak (g)

37,0-39,2

11,4-15,4

6,332

Többszörösen telítetlen zsírsavak (g)

9,3-10,5

1,6-2,4

1,702

E-vitamin (mg)

15,94

 

0,11

K-vitamin (mg)

8,0

 

0,6

  5. táblázat. Trópusi olajok energia és tápanyagtartalma 100 g termékre vonatkoztatva18

Az utóbbi években számos hír terjedt el a trópusi olajok egészségre gyakorolt kedvező vagy akár gyógyító hatásáról (gyulladáscsökkentő, rákellenes, stb).

Bár a kutatások ezeket a megállapításokat nem igazolták, a trópusi olajok mértékletes fogyasztása, felhasználása azonban javasolt:

  • hidrogénezett növényi olajok helyettesítésére, az ebből származó transzzsír tartalom csökkentése céljából
  • állati zsíradékok helyettesítésére (pl. vegán táplálkozás) bő zsíradékot igénylő sütéskor (magas a füstpontja)
  • zsíremésztési, zsírfelszívódási zavarral együtt járó betegségek diétás kezelése során.

Nem ajánlják azonban kizárólagos használatukat semmilyen esetben sem.

A transzzsírok (TFA) igen kis mennyiségben természetes módon is keletkezhetnek, például a kérődzők gyomrában és onnan bekerülhetnek a tejükbe és a húsukba is. Azonban említésre méltó mennyiségben telítetlen kötések telítésekor, például a növényi olajok hidrogénezése (margaringyártás) vagy hőkezelése, hevítése során képződnek. Az ajánlottnál többet (napi maximum 1g) fogyasztva megemelik a vérben a koleszterin szintjét, ezáltal hajlamosítanak érelmeszesedésre. 5 g/nap bevitel már 25%-kkal megemeli a betegség kialakulásának a kockázatát. A felmérések szerint a magyarok átlagban 6,8 g-t fogyasztanak naponta, ennek csökkentése érdekében hazánkban 2015 február 18.-tól tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, ahol a zsírtartalom több, mint 2%-a transzzsír19.

„Milyen élelmiszerekben találhatóak meg?

  • a (gyors)éttermekben vásárolható, zsiradékban sütött ételekben (például sült csirke, hasábburgonya),
  • a többszörösen felhasznált sütőolajokban,
  • a nagy zsiradéktartalmú édesipari termékekben (nápolyifélék, kakaós tejmassza, krémmel töltött kekszek, stb.),
  • egyes, főleg instant termékekben (salátaöntetek, leves-, mártás-, ital- és kávéporok, stb.),
  • a sós ropogtatnivalókban (például chipsek, vajízű pattogatott kukorica, kekszek)
  • a kész és félkész termékekben (például pizza),
  • kis mennyiségben kérődző állatok húsában, tejében,
  • és egyes margarinokban „20

A zsírszükségletet számos tényező befolyásolja:

  • az életkor: egy éves kor alatt 4 g /ttkg, majd ez az érték felnőttkorra lecsökken 1 g/ttkg-ra
  • klimatikus viszonyok: hideg égövben nagyobb
  • fizikai aktivitás: igen intenzív munka, sport megemeli (Rigó, 2002).

Általános szabály, hogy a napi zsírfogyasztás ne haladja meg az energiabevitel 30%-át. A zsírfogyasztásunk megítélését nehezíti, hogy számos élelmiszerről nem is tudjuk, hogy jelentős zsírtartalommal rendelkezik. Ki gondolná, hogy még a zsírszegény sajtnak is lehet 25%-os a zsírtartalma (6. táblázat)?

Sajtok

Zsírtartalom a szárazanyagban (%)

zsírdús

minimum 60

zsíros

45-60

félzsíros

25-45

zsírszegény

10-25

sovány

< 10

6. táblázat. Sajtok zsírtartalma

Ezért érdemes tájékozódni az élelmiszerek zsírtartalmáról, a zsír összetételéről (telített, telítetlen, növényi hidrogénezett, transzzsír, stb.) megvásárlásuk, fogyasztásuk előtt. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlás szerint a telített zsírok aránya ne haladja meg a napi energiabevitel 10%-át, az egyszeresen telítetteké 12-14%-ot, a többszörösen telítetleneké pedig a 6-8 %-ot.



[18]United States Department of Agriculture Agricultural Research Service National Nutrient Database for Standard Reference Release 28. http://ndb.nal.usda.gov/ Biological and Nutritional Properties of Palm Oil and Palmitic Acid: Effects on Health. Molecules, 20, 17339-17361, 2015.