A bizalom, mint a csapatot összetartó erő

A sportcsapatokban, főleg ott, ahol az együttműködés magas szintjére van szükség (lásd interaktív sportcsapatok), nagyon fontos, hogy a csapatkohézió milyen alapokon nyugszik. Alapvetően két tényező együttesen alakítja ki a csoportkohéziót (Nagykáldi, 1998) Az egyik, az a társas – szociális összetartó erő (vagyis azért vannak együtt a csapat tagjai, mert jól érzik magukat abban a társaságban). A másik a feladat összetartó ereje (vagyis a kitűzött cél elérése). Ideális esetben mindkettőnek magasnak kellene lennie. Ha csak a társas összetartó erő kialakítására törekednének, akkor a feladat végrehajtása háttérbe szorulhat, így egy jó hangulatú, de gyengén teljesítő csapatról beszélhetünk, ami idővel - a gyenge eredmények miatt - érzelmi alapon is gyengülhet, vagyis károsulhatnak a társas kapcsolatok is.

Ha viszont csak a feladat összetartó ereje dominál, akkor a cél elérése után nem lesz miért együtt maradni a társaságnak, ráadásul bizonyos esetekben a pozitív érzelmi kapcsolatok átsegíthetik a csapatot egy gyengébb perióduson.