Hofstede nemzeti kultúra modellje
Vajon
egy nemzetre jellemző vonások megjelennek az adott ország (nemzet)
szervezeteinek kultúrájában is? Hofstede és a sokat emlegetett IBM vizsgálatok[1]
új elméleti keretet alkottak, mellyel 5 faktor alapján, minden nemzeti kultúra
jellemezhetővé és összehasonlíthatóvá vált (ld. 8. ábra és 9. ábra).
Hofstede
a következő öt (kezdetben négy volt, később egészült a jövőorientációval)
dimenziót alkotta meg.
- Hatalmi
távolság: az emberek közötti egyenlőtlenség olyan mértéke, melyet még
elfogadhatónak tartanak. Az alacsony hatalmi távolság viszonylag kis
egyenlőtlenséget, még a nagyobb hatalmi távolság komolyabb egyenlőtlenséget
mutat.
- Individualizmus-kollektivizmus:
az adott nemzeti kultúra mit részesít előnyben, a különálló egyént, vagy a
csoport tagjaként folytatott tevékenységet. A kollektivista társadalmak erős
lojalitást mutatnak a csoport iránt, fontos a közösség, egymás segítése. Ezzel
szemben az individualista társadalom az én-t, az egyént, a „saját lábán is
megállót” preferálja.
- Férfiasság-nőiesség:
a nemzeti kultúra is jól jellemezhető a nemi szerepekhez társított magatartás
alapján. Elkülönülnek a férfias jegyek, mint a teljesítmény, siker, versengés,
kitartás, illetve a nőies, mint a gyengédség, szolidaritás, támogatás, az
emberi kapcsolatok. A férfias társadalmakban ezek a nemi szerepek jobban
elkülönülnek, mint a nőiesben.
- Bizonytalanság
kerülés: azt mutatja meg, hogy egy társadalomban mennyire igénylik a
strukturált, szabályozott helyzeteket. Ezek lehetnek írott vagy íratlanok is. A
túl magas bizonytalanság kerülés általában egy szorongó, az újtól tartó
társadalomra mutat, míg egy alacsonyabb értékkel bíró inkább rugalmasnak,
könnyedebbnek tekinthető.
- Jövőorientáció: a társadalom időorientációját a hosszú vagy a rövid távú gondolkodás határozza meg.
8 ábra A Hofstede-i öt dimenzió
9 ábra Magyarország értékei az öt dimenzió alapján
Hofstede
a hatalmi távolságot és a bizonytalanság kerülést tekintette két olyan
faktornak, melyek alapvetően meghatározzák, hogy az adott társadalom milyen
szervezeti struktúrát tekint előnyösnek. Ugyanis az emberek szervezettel
kapcsolatos gondolkodásmódját alapvetően meghatározza az, hogy egyrészt milyen
vezető-beosztott viszont tartanak elfogadhatónak, másrészt mennyire „bírja” a
környezet a bizonytalanságot. A fentiek alapján Hofstede 4 szervezeti típust
írt le (ld. 10. ábra):
- Piac:
kis hatalmi távolság-gyenge bizonytalanság kerülés, ebbe a körbe az angolszász
illetve a skandináv országok tartoznak
- Jól
olajozott gépezet: kis hatalmi távolság-erős bizonytalanság kerülés, többek
között a német nyelvű területek tartoznak ide
- Család:
nagy hatalmi távolság-gyenge bizonytalanság kerülés, a délkelet-ázsiai
országokra jellemző
- Piramis:
nagy hatalmi távolság-erős bizonytalanság kerülés, mely a latin kultúrákban,
néhány távol-keleti országban és az iszlám országokban fordul elő
10 ábra A nemzeti kultúrák Hofstede-féle térképe, forrás: http://www.nkkhoo.com/2012/04/13/repost-marina-mahathirs-article-censored-by-the-star-malaysia-is-number-one-in-the-power-distance-index/
A
szervezeti kultúra alapvetően határozza meg egy szervezet működését, sikerét
vagy kudarcát. Amikor egy sportszervezetet hozunk létre, vagy meglévőt
vezetünk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni annak kultúráját, erősíteni
kell, ha szükséges szabályokkal (ami akár lehet egy „házirend” is). Ez segíti
az egyéneknek az eligazodásban, erősíti a klubot, a saját identitást,
megkülönbözteti a másiktól, és segíti a közös célok elérését a közösen vallott
értékeken és normákon keresztül.
[1]
Ajánlom az olvasók figyelmébe Geert Hofstede saját oldalát a részletesebb
információkhoz: http://geert-hofstede.com/