Skip navigation

Hofstede nemzeti kultúra modellje

Vajon egy nemzetre jellemző vonások megjelennek az adott ország (nemzet) szervezeteinek kultúrájában is? Hofstede és a sokat emlegetett IBM vizsgálatok[1] új elméleti keretet alkottak, mellyel 5 faktor alapján, minden nemzeti kultúra jellemezhetővé és összehasonlíthatóvá vált (ld. 8. ábra és 9. ábra).

Hofstede a következő öt (kezdetben négy volt, később egészült a jövőorientációval) dimenziót alkotta meg.

  1. Hatalmi távolság: az emberek közötti egyenlőtlenség olyan mértéke, melyet még elfogadhatónak tartanak. Az alacsony hatalmi távolság viszonylag kis egyenlőtlenséget, még a nagyobb hatalmi távolság komolyabb egyenlőtlenséget mutat.
  2. Individualizmus-kollektivizmus: az adott nemzeti kultúra mit részesít előnyben, a különálló egyént, vagy a csoport tagjaként folytatott tevékenységet. A kollektivista társadalmak erős lojalitást mutatnak a csoport iránt, fontos a közösség, egymás segítése. Ezzel szemben az individualista társadalom az én-t, az egyént, a „saját lábán is megállót” preferálja.
  3. Férfiasság-nőiesség: a nemzeti kultúra is jól jellemezhető a nemi szerepekhez társított magatartás alapján. Elkülönülnek a férfias jegyek, mint a teljesítmény, siker, versengés, kitartás, illetve a nőies, mint a gyengédség, szolidaritás, támogatás, az emberi kapcsolatok. A férfias társadalmakban ezek a nemi szerepek jobban elkülönülnek, mint a nőiesben.
  4. Bizonytalanság kerülés: azt mutatja meg, hogy egy társadalomban mennyire igénylik a strukturált, szabályozott helyzeteket. Ezek lehetnek írott vagy íratlanok is. A túl magas bizonytalanság kerülés általában egy szorongó, az újtól tartó társadalomra mutat, míg egy alacsonyabb értékkel bíró inkább rugalmasnak, könnyedebbnek tekinthető.
  5. Jövőorientáció: a társadalom időorientációját a hosszú vagy a rövid távú gondolkodás határozza meg.

8 ábra A Hofstede-i öt dimenzió

9 ábra Magyarország értékei az öt dimenzió alapján

Hofstede a hatalmi távolságot és a bizonytalanság kerülést tekintette két olyan faktornak, melyek alapvetően meghatározzák, hogy az adott társadalom milyen szervezeti struktúrát tekint előnyösnek. Ugyanis az emberek szervezettel kapcsolatos gondolkodásmódját alapvetően meghatározza az, hogy egyrészt milyen vezető-beosztott viszont tartanak elfogadhatónak, másrészt mennyire „bírja” a környezet a bizonytalanságot. A fentiek alapján Hofstede 4 szervezeti típust írt le (ld. 10. ábra):

  1. Piac: kis hatalmi távolság-gyenge bizonytalanság kerülés, ebbe a körbe az angolszász illetve a skandináv országok tartoznak
  2. Jól olajozott gépezet: kis hatalmi távolság-erős bizonytalanság kerülés, többek között a német nyelvű területek tartoznak ide
  3. Család: nagy hatalmi távolság-gyenge bizonytalanság kerülés, a délkelet-ázsiai országokra jellemző
  4. Piramis: nagy hatalmi távolság-erős bizonytalanság kerülés, mely a latin kultúrákban, néhány távol-keleti országban és az iszlám országokban fordul elő
Hofstede munkájának rövid összefoglalása a következő szabadon felhasználható prezi.com prezentációban szemléletesen olvasható:

10 ábra A nemzeti kultúrák Hofstede-féle térképe, forrás: http://www.nkkhoo.com/2012/04/13/repost-marina-mahathirs-article-censored-by-the-star-malaysia-is-number-one-in-the-power-distance-index/

A szervezeti kultúra alapvetően határozza meg egy szervezet működését, sikerét vagy kudarcát. Amikor egy sportszervezetet hozunk létre, vagy meglévőt vezetünk, akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni annak kultúráját, erősíteni kell, ha szükséges szabályokkal (ami akár lehet egy „házirend” is). Ez segíti az egyéneknek az eligazodásban, erősíti a klubot, a saját identitást, megkülönbözteti a másiktól, és segíti a közös célok elérését a közösen vallott értékeken és normákon keresztül.



[1] Ajánlom az olvasók figyelmébe Geert Hofstede saját oldalát a részletesebb információkhoz: http://geert-hofstede.com/