A szervezeti iránti elkötelezettség fogalma
Az
elmúlt években az elkötelezettséget nagyon sokféle, eltérő módon defininálták
(pl. Meyer&Allen, 1991; Meyer, J.P., Stanley, D.J., Herscovitch, L.,
Topolnytsky, L., 2002, Gellatly, I.R., Meyer, J. P., Luchak, A.A., 2006, Mowday
és tsai, 1979). Annak ellenére, hogy nőtt a figyelem az elkötelezettség
vizsgálata felé, még mindig sokszor nem egyértelmű, néha ellentmondó
álláspontok fogalmazódnak meg. E különböző megközelítés módok eltérő tényezőket
feltételeznek az elkötelezettség hátterében, és eltérő véleményt hangoztatnak
az elkötelezettség és a munkahelyi viselkedés összefüggéseire is.
March
és Simon (1958) szerint az elkötelezettség legfontosabb mutatói a szervezeti
tevékenységben való aktív részvétel és a jó teljesítmény (ld. János, 2005). Ők
az elkötelezettség két komponensét emelték ki: a folytonossági (az egyén igénye
a szervezeti tagság fenntartására) és az érték alapú elkötelezettség, mely a
szervezet által vallott értékekkel való azonosulás alapoz meg, melynek
eredménye az, hogy az egyén szívesen vállal erőfeszítést a szervezet javára.
Más
szerzők az elkötelezettség egydimenziós értelmezése mellett érvelnek. Ezek közül
Mowday, Steers&Porter (1979) definícióját kell kiemelni, mivel ez a
legszélesebb körűen elfogadott megközelítés.
Szerintük a szervezeti
elkötelezettség az egyén identifikációja a szervezettel, illetve a szervezeti
életben való involváltsága. Ennek három összetevője van: 1. erős hit és
azonosulás a szervezeti célokkal és értékekkel, 2. készség arra, hogy valaki
erőfeszítéseket tegyen a szervezet érdekében, 3. erős vágy a szervezeti tagság
fenntartására.
Ezeket
a tényezőket más szerzők is hangsúlyozzák, legfeljebb az elnevezésben térnek el
egymástól. Ezeket a kutatásokat a 2. táblázatban láthatják. A három fő dimenziót
(érzelmen alapuló, költségszámításos, kényszeren alapuló) tartalmazza
mindegyik, akár egy modellen belül (pl. Mowday és mtsai) akár külön-külön (pl.
Meyer, Allen).
2. táblázat Az elkötelezettség összetevői az egyes szerzőknél Meyer, Herscovitch (2001) alapján
Becker (1960) | Mowday és mtsai (1979) | Angle, Perry (1981) | O’Reilly, Chatman (1986) | Penley, Gould (1988) | Meyer, Allen (1991) | Mayer, Schoorman (1992) | Jaros és mtsai (1993) | Meyer, Herscovitch (2001) |
Side bet theory | „globális elköteleződés” | Érték | Azonosulás | Morális | Érzelmi | Érték | Érzelmi | Elköteleződési profil |
Maradás | Érdekeltség | Kalkulatív | Folytonossági | Folytonossági | ||||
Interorizáció | Normatív | Folytonossági | Morális | |||||
Elidegenítő |