Szervezeti igazságosság vizsgálata interaktív sportcsapatoknál, a kutatás és az eredményei

6. táblázat Ajátékosok által említett igazságtalan helyzetek csoportosítása az igazságtalanságot elkövetők szerint

A játékosok gyakran írták válaszaikban a bánásmód, az információközlés formáját, mint problémát és konfliktusforrást. Ha a kommunikáció nem megfelelő az is kialakíthatja az igazságtalanság érzését.

Az edzőkön kívül, mint okozó személyekre természetesen a játékvezetőkre, valamint a bírói döntésekre is sokan hivatkoztak, és ami számomra érdekes, hogy a szülők szerepe- különböző formákban- is előkerült.

A szerződések, fizetések, esetleges büntetések kiszabásával kapcsolatban a klub vezetését is említették.

Tehát az igazságosság három típusának mindegyike előfordult a játékosok válaszaiban. Az igazságosság típusai alapján történő csoportosítás a 7. táblázatban látható.

7. táblázat A válaszok csoportosítása az igazságosság három típusa alapján

A klubbal kapcsolatos igazságtalannak vélt helyzetek száma 3. leggyakoribb volt. Ez mindenképpen érdekes jelzés lehet a klubvezetők számára. Ld. 27. ábra

27. ábra Az igazságtalan helyzetek szereplőinek százalékos eloszlása

Az igazságtalanság típusai alapján is végeztünk százalékos számításokat, amely a következő eredményt hozta, ld. 28 ábra. Jól látható, hogy a procedúrákkal, eljárásokkal kapcsolatos igazságtalan helyzetek voltak a leggyakoribbak. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezetekben különösen nagy figyelmet kell fordítani a különböző eljárásokkal kapcsolatos szabályozásokra, a félreértések elkerülése végett!

28. ábra A igazságosság három vizsgált típusának százalékos eloszlása

5 szituáció köthető az edző személyéhez, 3 a játékostársakhoz, további 6 pedig a klubhoz. A sportolók Likert skálán osztályozták az igazságtalan helyzeteket. Ezen említett három csoport átlagát és szórását külön-külön számoltam ki és ábrázoltuk, ld. 29. ábra.

29. ábra A három csoport átlaga és szórása (n=102, µ+SD)

A kérdőív skálát tartalmazó részében található állítások osztályzása is azt támasztja alá, hogy az edző cselekedetei érintik legérzékenyebben a sportolókat. Ha a felsorolt helyzetek átlagait hasonlítjuk össze, négy szituáció emelkedik ki. Érdekes módon ezek mind az edzőhöz kötődnek. A szituációk a következők, ld. 30. ábra:

30. ábra Négy kiemelkedő helyzet átlaga

Az ötös skálán átlag 3,25-2,67 –es osztályzatot kaptak ezek a szituációk, míg a többi este átlaga: 2,57 és 1,6 közé tehetőek.

Ez a hipotézis tehát beigazolódott, mivel:

Eredmény 2: Az edző személye, döntései, viselkedése, cselekedetei váltják ki a legtöbb igazságtalannak vélt helyzetet.

Kutatási kérdés 3: Sorrend felállítása esetén mely igazságtalan szituációt, szituációkat helyezik az első helyre a játékosok?

Hipotézis 3: A kezdőcsapat összeállítása fog legtöbbször az első helyen szerepelni.

A kérdőív azon részében, ahol bizonyos helyzeteket sorrendbe állítását kértük a játékosoktól az alapján, hogy melyik a legigazságtalanabb megvizsgáltuk, hogy melyek voltak az első három helyen legtöbbször említett esetek, ld. 31. ábra.

31. ábra Az első helyen említett szituációk gyakorisága

Jól látható, hogy a kiemelkedő értékeket mutató válaszok (19, 9, 9) a csapaton belüli döntéseket és emberi, csapattársi kapcsolatokat, azok méltánytalanságát jelzik.

Ez azt támasztja alá, hogy az interperszonális és a procedurális igazságtalanságok megelőzik a harmadik vizsgált típust, vagyis a disztributív méltánytalanságot.

A csapaton belüli emberi, de mégis hierarchikusnak mondható szerepek, ha felborulnak (Pl. túlzott a csapatkapitányi dominancia) az elégedetlenséget vonz maga után, s ezt élik meg a sportolók igazságtalannak. A legtöbb esetben elsőnek megnevezett „kedvencek favorizálása” is a procedurális igazságtalanságok csoportjába sorolható.

Azonban, ha a korábbi rész eredményeire visszatekintünk ez a tény is azt támasztja alá, hogy az edző személye szüli a legtöbb méltánytalanságot, hiszen egy játékos kiemelése is kizárólagosan a vezetőedző által lehet előidézett.