Skip navigation

Szervezeti kultúra a sportcsapatoknál

A szervezeti kultúra jelen van a sportszervezetek mindennapjaiban, erősítheti vagy gyengítheti azok működését[1]. E felismerésből adódóan a képzett vezetők igyekeznek felhasználni a erős szervezeti kultúra közvetlen és közvetett hatásait a csapat eredményeinek javítása érdekében. Mindennapi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy a sportvezetők csak elvétve élnek ezzel a lehetőséggel. Ennek ellenére álljon itt néhány pozitív példa arra, hogy a szervezetek spontán módon miképpen igyekeznek a szervezeti kultúra egyes elemeit felhasználni a csapathoz való kötődés erősítésében és teljesítmény fokozásában.
  • A kultúra közvetlenül észlelhető (látható, hallható) jelei, az artefaktumok: a csapatok neve, logója, emblémája, címere, sajátos öltözködése, egyenruhája (melegítője), kialakulása, tradíciója, létesítményei (stadionja, sportcsarnoka), a csapat neves játékosai, hősei (Hall of Fame – Hírességek Csarnoka), szabályok, szervezeti felépítése, mindennapi munkamenete, jelmondatai, híres mondásai: „You will never walk alone!” (Liverpool F.C.), stb.
  • A kultúra közvetlenül nem észlelhető jelei: a csapat (klub) által vallott értékek, filozófiája, normái, különböző előfeltevések, vagyis például a bizalom, megelégedettség és elkötelezettség.

Az alábbi videó a Liverpool F.C. erős szervezeti kultúrájának gyakorlatilag valamennyi látható jegyét, artefaktumát tartalmazza, melyek fentebb felsorolásra kerültek.

Ismeretes, például, hogy a Los Angeles Lakers amerikai kosárlabdacsapatánál az újonnan szerződtetett játékosok kapnak egy ún. playbook-ot, melyből még mielőtt az első közös edzésen részt vennének, megismerkedhetnek a csapat alapvető taktikai variációival (a figurák nagy részét ráadásul korábbi híres játékosaikról vagy edzőikről nevezték el, ezzel is erősítve a csapathoz való kötődést, a „mi tudatot”). Azonban ez a könyv tartalmazza a klubra vonatkozó főbb ismereteket is, mint pl. történetét, a struktúráját, hierarchiáját, szokásait, filozófiáját. Vagyis ez ékes példája annak, hogy vannak sportszervezetek, ahol már jó ideje erre is figyelmet fordítanak.[2]

Ha csak a Kotter, Heskett és Denison által leírtakra gondolunk, akkor azt lehet mondani, hogy maga a szervezeti kultúra egyfajta keretet biztosíthat ahhoz, hogy egy szervezet eredményesen, jó légkörben tudjuk működni. Ezen keresztül a tagok tulajdonképpen a szervezeti szocializáció során elsajátíthatják a szervezet írott és íratlan szabályait, de főleg az utóbbi esetben segíthet sokat. Korábban utaltunk arra is, hogy a szervezeti kultúra többek között kijelöli egy szervezet érték-, és normarendszerét is, ezért például a szervezeti bizalom kialakulásában, fenntartásában is közvetlen szerepet játszhat. Doney és mtsai (1998) kiemelik, hogy a szervezeti kultúra kijelöli a megfelelőnek tartott hiedelmeket, értékeket, elvárásokat, viselkedéses standardokat és a bizalommal kapcsolatos hitet is (ld. Sass, 2005). A teljesség igénye nélkül az alábbi modelleket emelném ki, elsősorban a sportszervezetek esetében is jó értelmezhetőségük okán.

[1] Sportcsapatok szervezeti kultúrájának elemzését a quinn-i versengő értékek modellje és a robbinsi dimenzionális modell alapján már korábban elvégeztük. A vizsgálat eredményeinek rövid bemutatása később olvasható lesz.

[2] Feature: Building a Sports Team, www.psychedonline.org/Articles/Vol1Iss2/TeamBuilding.htm