Az értelmileg akadályozott gyermekről és felnőttről alkotott mentális kép történeti, kulturális változásai az elzáró intézményrendszer fejlődéstörténetének tükrében

• Az értelmileg akadályozott gyermekről és felnőttről alkotott mentális kép történeti, kulturális változásai az elzáró intézményrendszer fejlődéstörténetének tükrében
• Előszó
• 1. fejezet: Bevezetés
  • 1.1. Az értelmi fogyatékos gyermekről alkotott társadalmi kép történetének kutatása
  • 1.2. Az elméleti modell mint értelmezési keret
    • 1.2.1. A fejlődésmodell egy példája: Lloyd deMause pszichogenikus elmélete
    • 1.2.2. Ulrich Bleidick klasszikus fogyatékosságelméleti modellje (1977)
    • 1.2.3. A Könczei György és Hernádi Ilona által bemutatott fogyatékosságtudományi modellrendszer
  • 1.3. Történeti alapokon álló integrált modell-rendszer kísérlete
  • 1.4. Kérdések, feladatok
• 2. fejezet: Az ókori Kelet és az antikvitás emberének képe az értelmi fogyatékos gyermekről és felnőttről
  • 2.1. Mezopotámia
  • 2.2. Olmékok
  • 2.3. Hellén kultúrák
  • 2.4. Róma
  • 2.5. Zsidó társadalom, korai kereszténység, vándorló barbár törzsek
  • 2.6. Kérdések, feladatok
• 3. fejezet: Értelmileg akadályozott gyermekkép és felnőttkép a középkorban
  • 3.1. Szent Ágoston felfogása a fogyatékos személyekrő
  • 3.2. Kolostorok, asylumok, árvaházak ˗ a fogyatékos személyek megsegítésére irányuló karitatív gondoskodás első intézményei
  • 3.3. Stigmatizált társalmi csoportok és a kirekesztés szimbóluma: a „Bolondok Hajója”
  • 3.4. Összefoglalás
  • 3.5. Kérdések, feladatok
• 4. fejezet: A reneszánsz, a humanizmus és a reformáció-ellenreformáció korának képe az értelmi fogyatékos emberről
  • 4.1. Boszorkányüldözés
  • 4.2. „Torzszülöttek”, monstrumok
  • 4.3. Az értelmi fogyatékos gyermekről alkotott kép Luther szövegeiben
  • 4.4. Udvari bolondok
  • 4.5. Diskurzus a Down-szindróma képi ábrázolásának a reneszánsz festészetben történő lehetséges megjelenéséről
  • 4.6. Az értelmi fogyatékosság ikonológiai ábrázolása a reneszánsz festészetben: a „bolondkő” eltávolítása
  • 4.7. Összefoglalás
  • 4.8. Kérdések, feladatok
• 5. fejezet: Az értelmi fogyatékos gyermekről és felnőttről alkotott kép változása az újkorban
  • 5.1. Az új „társadalmi érzékenység” és a kirekesztés intézményeinek kiépülése
  • 5.2. A „Közkórház”
  • 5.3. Az elzáró intézmények sajátosságainak további alakulása
  • 5.4. A „Bethlem”
  • 5.5. A „bolondsággal” kapcsolatos társadalmi érzékenység változásai az újkorban
  • 5.6. A nevelés és a felügyelet szerepének felértékelődése az újkor századaiban
• 6. fejezet: Egy lezáró-szintetizáló és új utakat kereső reformer: Philippe Pinel
  • 6.1 Korai évek, párizsi pártfogók
  • 6.2. A Bicêtre élén: egy mítosz születése
  • 6.3. Egy elfelejtett előfutár: Vincenzo Chiarugi
  • 6.4. Munkatárs és barát: Jean-Babtiste Pussin
  • 6.5. Az „erkölcsi kezelés” (le traité moral)
  • 6.6. Reformok a Salpêtrière-ben, szakirodalmi munkásság
  • 6.7. Tanítványok, követők és kritikusok. Pinel-interpretációk: pró és kontra
  • 6.8. Foucault olvasata Pinelről
  • Kérdések, feladatok
• Ellenőrző tesztfeladatok
• Irodalomjegyzék