Ellenőrző tesztfeladatok

a. Infanticid, b. kitevő, c. ambivalens, d. intruzív, e. szocializáló, f. támogató.

a. Kitevő, b. infanticid, c. ambivalens, d.  intruzív, e. szocializáló, f. támogató.

a. Infanticid, b. ambivalens, c. kitevő, d. szocializáló, e. intruzív, f. támogató.

a. Infanticid, b. kitevő, c. ambivalens, d. intruzív, e. támogató, f. szocializáló.

a. Fordított, reakció, b. projektív reakció, c. empatikus reakció.

a. Projektív reakció, b. fordított reakció, c. empatikus reakció.

a. Infanticid reakció, b. projektív reakció, c. empatikus reakció.

a. Kitevő reakció, b. fordított reakció, c. empatikus reakció.

a. Medikális modell, b. morális modell, c. szociális modell, d. emberi jogi modell.

a. Karitatív modell, b. medikális modell, c. elzáró modell, d. emberi jogi modell.

a. Morális modell, b. medikális modell, c. szociális modell, d. emberi jogi modell.

a. Karitatív modell, b. morális modell, c. szociális modell, d. emberi jogi modell.

A betegségek leírását, diagnózisát.

A betegségek gyógymódját.

A betegségek leírását, azaz diagnózisát) és gyógymódját.

A betegségek kialakulásának okait.

A hosszú és súlyos betegségben szenvedő, valamint a fogyatékossággal élő embereket elzárva kezelték a mezopotámiai kultúrában.

A hosszú és súlyos betegségben szenvedő, valamint a fogyatékossággal élő emberek különleges figyelemben részesültek a mezopotámiai kultúrában.

A hosszú és súlyos betegségben szenvedő, valamint a fogyatékossággal élő emberektől féltek a mezopotámiai kultúrában.

A fogyatékossággal élő embereket válogatás nélkül elpusztították a mezopotámiai kultúrában.

Elzárva kell gyógyítani őket.

El kell rejteni őket a nyilvánosság elől.

Egy rituálé keretei között a vízbe kell dobni őket.

Imádkozni kell azért, hogy meggyógyuljanak.

A baljóslatú előjelek megléte alapján jövendőt jósló szöveg a mezopotámiai kultúrában.

A baljóslatú előjelek kialakulásának okait felsoroló szövegek a mezopotámiai kultúrában.

Rituális szertartások szövegeinek listája a mezopotámiai kultúrában.

A baljóslatú előjelek káros következményeinek elhárításáért mondott imák felsorolása a mezopotámiai kultúrában.

A szobrok készítőinek modelljei a valóságban nem létező misztikus figurák voltak, akik az olmék kultúra totemállatára, a jaguárra hasonlítottak.

A szobrok modelljei feltehetően Down-szindrómás gyermekek voltak, akiket elrejtettek a nyilvánosság elől szüleik.

A szobrok modelljei feltehetően élő Down-szindrómás gyermekek voltak, akik a korabeli társadalomban megkülönböztetett figyelemben részesültek. 

A szobrok a művészi fantázia termékei voltak.

ledobták a Taügetosz hegy Apothetai nevű szakadékába,

eladták,

kitették egy elhagyatott helyen,

kitették a Taügetosz hegy melletti Apothetai nevű sziklás helyre. 

a közösség által fenntartott menhelyen fel kell nevelni,

el kell tüntetni egy titkos zugban,

a vének tanácsa elé kell vinni, hogy sorsáról döntsenek,

a családban kell gondozni, nevelni.

nagyon ritkán fordult elő,

fokozatosan eltűnt az idők során,

általános jelenség volt, amely nem rendítette meg a szülőket, 

általános jelenség volt, amely a szülők szégyenérzetével párosult, 

el is pusztíthatta vagy sorsára is hagyhatta újszülött gyermekét,

nem ölhette meg gyermekét, mert ez a hatalom csak jelképes volt,

életképtelennek ítélt gyermekét menhelyre adhatta,

megölhette újszülött gyermekét, ha az látható fogyatékossággal született.

használták a „fogyatékosság” kifejezést gyűjtőfogalom értelemben, és érzékelhető volt a „fogyatékos-ellenesség”,

nem létezett a „fogyatékosság” gyűjtőfogalma, ezért nem létezett „fogyatékos-ellenesség” sem.

a fogyatékosságot általában a bűnös emberre lesújtó isteni büntetés kifejezésének tekintették, 

a fogyatékos ember – fogyatékosságtípustól függetlenül – stigmatizálták, kirekesztették.

a Sátán gyermeke, nem ember, elpusztítása jogos,

a Sátán hatására született gonosz embergyerek, akinek elpusztítása bűn,

a véletlenül elcserélt gyermekeket elnevezése,

a Sátán gyermeke, akiből a gonosz kiűzhető.

világi orvosi eljárásokkal gyógyítható,

csak a csodatétel gyógyíthatja meg,

egyáltalán nem orvosolható,

a szerzett mentális betegség gyógyítható, a veleszületett értelmi fogyatékosság nem.

soha nem nyújtottak menedéket,

menedéket nyújtottak, és a gazdagabb csalásokból származóknak sem kellett adományt vinniük magukkal,

rövidebb időre menedéket nyújtottak, majd menhelyekre küldték őket.

menedéket nyújtottak, és az enyhébb értelmi fogyatékos személyek kódexeket is másolhattak.

Ez a két mondat Nagy Károly Általános felhívás (Admonitio generalis) címet viselő törvénykönyvében szerepel.

Ez a két mondat Szent István Imre herceghez intézett Intelmeiben szerepel.

Ez a két mondat Szent Ágoston Vallomásaiban szerepel.

Ez a két mondat az Aranybullában szerepel.

más betegekkel együtt ápolták.

kolostorokban ápolták.

kitaszították a világi társadalomból és az egyházközösségből.

szentként tisztelték.

egy irodalmi és képzőművészeti szimbólum, amely a „bolondság” gyűjtőfogalmába sorolt embereket – köztük veleszületett és szerzett értelmi fogyatékos személyeket is – visz a fedélzetén a túlvilág felé.

egy képekkel illusztrált középkori szatirikus regény címe, amely más „ponyván árult vásári históriákkal együtt” a szórakoztatást szolgálta.

az értelmi fogyatékos személyeket egy távoli szigetre szállító jármű elnevezése.

egy olyan középkori irodalmi és képzőművészeti szimbólum, amely az emberi élet céltalanságát jelképezte a nagy pestisjárványok által sújtott középkori európai társadalmak félelemmel teli közhangulatában.

középkori, szeretetközpontú vallásos mozgalom,

a középkori céhek egyik típusa,

belülről fakadó tisztelet és felebaráti szeretet, amely a rászorulók megsegítésében ölt testet,

belülről fakadó tisztelet és felebaráti szeretet, amely nem feltétlenül nyilvánul meg tevékeny segítségnyújtásban. 

1287-ben íródott.

1387-ben íródott.

1487-ben íródott.

1587-ben íródott.

csak ép értelmű nőket bélyegeztek meg, akiknek viselkedése eltért a normáktól.

ép értelmű férfiakat és nőket egyaránt megbélyegeztek, akiknek viselkedése eltért a normától. 

csak ép értelmű férfiakat bélyegeztek meg, 

ép értelmű férfiakat és nőket – köztük értelmi fogyatékos embereket is – megbélyegeztek, ha viselkedésük eltért a normától.

Shakespeare egyik színművében a bolondnak,

egy gyógynövény alapanyagú, köptető hatású gyógyszernek,

a törpe embernek az enciklopédikus természethistóriákban,

az egyik dél-amerikai filmsorozat főhősének. 

csak a valóságban létező élőlényeket ábrázolták,

a valóságban létező és egykor létezett, de már kihalt élőlényeket ábrázolták,

nem anyaméh által szült, képzeletbeli emberi monstrumokat is ábrázoltak, 

emberi monstrumokat is ábrázoltak, jelezve, hogy ezek a képzelet teremtményei. 

nem foglalkozott az ördögi eredetű „váltott gyermekekkel”, de az embergyerek nevelése terén kérlelhetetlenül következetes szigort várt el.

nem foglalkozott az ördögi eredetű „váltott gyermekekkel”, és az embergyerekek nevelése terén gyengédséget és engedékenységet tanácsolt,

az ördögi eredetű „váltott gyermekeket” kérlelhetetlenül következetes szigor alkalmazása mellett együtt kívánta nevelni az embergyerekekkel.

az ördögi eredetű „váltott gyermeket” el kívánta pusztítani, és az embergyerekek nevelése terén kérlelhetetlenül következetes szigort várt el. 

többnyire ép értelmű, kivételes intelligenciájú emberek voltak, akik a fejedelmi udvarban védettséget és magas társadalmi státuszt élveztek.

többnyire értelmi fogyatékos személyek voltak, akik a fejedelmi udvarban védettséget és magas társadalmi státuszt élveztek.

többnyire értelmi fogyatékos személyek voltak, akik a fejedelmi udvarban nem élveztek védettséget, kigúnyolták őket.

többnyire ép értelmű, kivételes intelligenciájú emberek voltak, akiket mindenki gyűlölt, de magas társadalmi státuszuk és védettségük miatt féltek tőlük.

a fejükbe borotvált csillag és a nyakukba akasztott bot volt,

a fejükbe borotvált kereszt és a nyakukba akasztott bot volt,

a fejükön viselt csörgősipka és a nyakukba akasztott kereszt volt,

a fejükre húzott szamárfej és a nyakukba akasztott bot volt.

a kutatók között széles körben elfogadott és nem vitatott vélemény,

bebizonyítottan téves előfeltevéseken alapuló vélemény, amely a jelenkori orvosi-gyógypedagógiai kategóriákat helytelenül vetíti vissza a múltba,

kutatói körökben vitatott, de figyelemreméltó konklúziókhoz vezető vélemény, amely új színekkel gazdagítja a reneszánsz korabeli fogyatékosság-képre vonatkozó tudásunkat,

minden kétséget kizáróan szándékos történethamisítás eredménye.  

ténylegesen elvégzett korabeli műtéteket ábrázol,

a bolondságot egy képzeletbeli tárgyiasult és eltávolítható formában jeleníti meg, de az ilyen műtétek nem voltak részei a korabeli orvosi gyakorlatnak,

a festői fantázia szülöttei, amely nem törekszik szimbolikus tartalmai kifejezésére,

hasi műtéteket ábrázol, amelyeket sikeresen végeztek el.

társadalmi többség által deviánsnak, aszociálisnak bélyegzett emberek, de az elmebetegek, valamint a veleszületett és szerzett értelmi fogyatékossággal élő emberek nem,

a társadalmi többség által deviánsnak aszociálisnak bélyegzett emberek, ide értve a veleszületett és szerzett értelmi fogyatékossággal élő emberek, valamint az elmebetegek is, 

a társadalmi többség által deviánsnak, aszociálisnak bélyegzett emberek, az elmebetegek, de a veleszületett értelmi fogyatékkal élő emberek nem, 

veleszületett és szerzett értelmi fogyatékossággal élő személyek, az elmebetegek, de a más okok miatt stigmatizáltak nem.  

válogatás nélkül minden esetben a Gonosz művének tekintette, 

az ősök bűneire bekövetkező isteni büntetés látható formájának tekintette, de a bolondokhoz való viszonya ambivalens volt, amelyben megfért egymással a kirekesztés és a félelemmel vegyes tisztelet, amelyet a „szent emberek” érdemeltek.

a világi orvoslás eszközeivel gyógyítható betegségnek tekintette,

az ősök bűneire bekövetkező istené büntetés látható formájának tekintette, és az értelmi fogyatékos embereket válogatás nélkül stigmatizálta és kirekesztette.

kezdetben nem voltak értelmi fogyatékos személyek, később igen,

már kezdetben is voltak értelmi fogyatékos személyek, de számuk 10 százalék körül mozgott,

csak értelmi fogyatékos és elmebeteg személyeket gondozása folyt,

elmebeteg és értelmi fogyatékos személyek nem voltak, csak mélyszegénységben élő koldusok és testi fogyatékos személyek.

a 17. század közepétől működött egy több intézetből álló centralizált, komplex intézményrendszer, amely magába foglalta a Bicêtre-t és a Salpêtrière-t is. Ebben az intézményrendszerben nem folyt medikális értelemben vett rendszeres gyógyítás, a cél az elzárás, és az elzárás útján való „normalizálás” volt. 

a 17. század közepétől működött egy több intézetből álló centralizált, komplex intézményrendszer, amelybe a Bicêtre és a Salpêtrière nem tartozott bele. Ebben az intézményrendszerben nem folyt medikális értelemben vett rendszeres gyógyítás, a cél az elzárás, és az elzárás útján való „normalizálás” volt.

egy, a betegeket gyógyítására létesített intézményt működtettek a 17. század közepétől,

a legalsó néprétegek számára működtettek egy gyógyító-befogadó intézményt.

kezdettől fogva befogadták a születésüktől fogva „idióta” embereket is, akiket „állandó fogyatékosság sújt”,

a 19. századig nem fogadták be a születésüktől fogva „idióta” embereket is, akiket „állandó fogyatékosság sújt”,

a 18. század közepétől kezdve fogadták be a születésüktől fogva „idióta” embereket is, akiket „állandó fogyatékosság sújt”,

soha nem fogadtak be értelmi fogyatékos személyeket.

a társadalmi többség védekezése volt az őket zavaró „deviáns” vagy „bolond” kisebbségtől, és emellett a korabeli társadalmi normáknak, megfelelően viselkedő ember rekonstruálását, a „normalizálást” kívánta elérni az elszigetelés révén,

célja a társadalmi többség részéről az erkölcsileg veszélyesnek tartott emberek eltávolítása volt, a változtatás reménye nélkül,

célja az orvosi kezelés útján történő normalizálás volt,

csupán védekezés volt a köznyugalmat megzavaró emberektől.

a látogatók és rokonok előtt.

az elmebetegek és értelmi fogyatékos személyeket vásári mutatványként megtekintő érdeklődő közönség előtt,

a kezelt elmebeteg és értelmi fogyatékos személyek előtt, akik napközben a település lakóival együtt életek és dolgoztak,

az oda ellátogató orvosok előtt, akik a bentlakók értelmi képességeit tanulmányozták, és vetették össze más intézmények lakóinak képességeivel. 

ezek a specifikus intézmények tovább fejlődtek, és egyre több értelmi fogyatékos embert fogadtak be,

a specifikus elkülönítés helyett együtt zárják el őket a társadalmi többség számára zavaró betegekkel, prostituáltakkal, szegényekkel és más deviáns személyekkel,

együtt zárták el, és együtt próbálták meg gyógyítani a vele született és szerzett értelmi fogyatékos embereket,

a vele született és szerzett értelmi fogyatékos embereket zárták el egyazon intézménybe, de nem gyógyították őket rendszeresen.

egy sor speciális intézet nyílik meg kifejezetten a vele született és szerzett értelmi akadályozottsággal élő emberek számára,

tovább tart a deviáns, a többség számára zavaró embercsoportok egybemosása,

már csak kis kapacitású intézeteket hoznak létre a vele született és szerzett értelmi fogyatékossággal élő emberek számára,

egyre inkább tért hódítanak a gheeli mintát követő nyitott intézetek.

már az 1400-as évek elején tartottak fogva elmebeteg és értelmi fogyatékos személyeket, másokkal együtt,

soha nem tartottak elzárva elmebeteg és értelmi fogyatékos személyeket,

a 18. századtól kezdve tartottak fogva elmebeteg és értelmi fogyatékos személyeket,

az 1400-as évek elejétől fogva csak értelmi fogyatékos és elmebeteg személyek kezelése, gyógyítására folyt.

általános menhelyként működött,

csak orvosi kezelést, gyógyítást folytattak itt,

kizárólag elmebeteg és születésüktől fogva értelmi fogyatékos személyeket tartottak itt fogva,

születésüktől fogva értelmi fogyatékos személyeket már nem fogadtak be.

a felvilágosodás-korabeli orvostudomány új eredményeit alkalmazták az értelmi fogyatékos bentlakókon,

az orvosok mindent megtettek a betegek gyógyulásáért,

soha nem voltak jelen orvosok,

esetelegesek voltak, és inkább kínzás-számba mentek. 

a Bicêtre-ben,

a Salpêtrière-ben,

a Bedlamben-ben,

a Saint Luke-ben.

veleszületett értelmi fogyatékos embereket értette.

a szerzett értelmi fogyatékossággal élő embereket értette.

az elmebeteg embereket értette.

a kirekesztett és intézetekbe elzárt szegény embereket értette.

az értelmi fogyatékos személyeket az őket befogadó családoknál helyezték el,

a nagy elzáró intézmények kapuit megnyitották az érdeklődők előtt, akik pénzért megtekinthették a bent fogva tartott bolondokat, dühöngő őrülteket, értelmi fogyatékos személyeket.

az értelmi fogyatékos személyeket orvosi kezelésnek vetették alá,

az értelmi fogyatékos embereket távoli szigetekre száműzték.

akit 12 éve tartottak fogva teljes elszigeteltségben a menhely „gyógyíthatatlanok” számára fenntartott szárnyában, a nyakánál egy oszlophoz láncolva,

akit 6 éve tartottak fogva teljes elszigeteltségben a menhely „gyógyíthatatlanok” számára fenntartott szárnyában, a nyakánál egy oszlophoz láncolva,

akit fájdalmas kezelésnek vetettek alá, hogy bolondságából meggyógyítsák,

akit az „erkölcsi kezelés” (treatment moral) módszerével igyekeztek kezelni.

a családi ápolási rendszer,

a köpölyözés,

a pedagógiai célzatú elzárás,

az erkölcsi kezelés alkalmazása.

a kényszerzubbony alkalmazásának felfüggesztése,

a hideg vizes zuhany alkalmazásának megszüntetése,

az ellátott és kezelt betegek, értelmi fogyatékos személyek állapotának tudományos igényű longitudinális vizsgálata,

a kezelt értelmi fogyatékos személyek hozzátartozói esetében a látogatások engedélyezése volt.