Skip navigation

10.1. A problémamegoldás és modelljei

Lénárd szerint probléma minden olyan helyzet, amelyben egy bizonyos cél elérésének útjában akadály van. (Lénárd, 1984). Megfelel ennek Pólya meghatározása, miszerint a probléma megoldása útkeresést jelent.

A probléma ennek megfelelően függ a megoldó kompetenciájától.

 

A problémák osztályozása oktatási szempontból (Pólya, 1977)

- kézenfekvő szabály: az épp tanult eljárás alkalmazása.

- alkalmazás választással: több tanult eljárás közül kell egyet kiválasztani.

- kombinálás: több tanult eljárás közül több együttes alkalmazása.

- módosítás: tanult eljárás vagy eljárások módosított változatának alkalmazása.

- felfedezés: új eljárás alkotása a megoldás érdekében

 

A problémamegoldás folyamatának modelljei

Wallas (1926) modellje négy lépésből áll, és érdekessége, hogy az ötlet megszületését próbálja megragadni. A lépések:

1 Előkészítés: a problémához kapcsolódó információk gyűjtése.

2. Lappangás: tudatos erőfeszítés nélküli tevékenység.

3. Megvilágosodás: hirtelen „belátás”, „AHA” élmény.

4. Igazolás, ellenőrzés.

 

A gyakorlatban legtöbbször Pólya György modelljét, annak kiegészített változatait használják.

Pólya-féle modell:

1. lépés: A probléma megértése, a cél meghatározása

- Olvassuk el a problémát, ha segít, akkor hangosan, értelmezzük, a helyzetet, esetleg játsszuk el.

- Jegyezzük le az adatokat és a feltételeket, vezessünk be jelöléseket, ha szükséges.

- Tisztázzuk, mit kell meghatározni.

- Rajzoljunk ábrát, diagramot, hogy szemléltessük, rendszerezzük az adatokat.

- Ha lehetséges, fogalmazzuk át a problémát, hogy világosabb legyen.

2. lépés: Tervezzük meg a probléma megoldási stratégiát.

- Keressünk hasonló, rokon problémát.

- Próbálkozzunk egyszerűbb feladattal (számok csökkentése, feltételek változtatása)

- A megoldás folyamatának ábrázolása.

- A megoldáshoz szükséges eszközök meghatározása (módszerek, esetleg számítógépes segítség).

3. lépés: Hajtsuk végre a stratégiát, ellenőrizzük és módosítsuk, ha szükséges.

- Írjuk le a megoldás lépéseit.

- Ellenőrizzünk lépésenként, hogy az esetleges hiba ne a végén derüljön ki.

4. lépés: Ellenőrizzük és járjuk körbe a megoldást.

- Bizonyosodjunk meg arról, hogy a megoldás elfogadható, ésszerű.

- Keressünk a megoldástól független módot az ellenőrzésre.

- Ellenőrizzük a következtetések helyességét.

- Írjuk le világosan a megoldást.

- Keressünk másik megoldási módszert.

- Keressünk következményeket, általánosítást.

- Tegyünk fel további kérdéseket, alkossunk új problémát az adatok, a feltételek változtatásával.

 

A Pólya-féle modellt dinamikusabbá teszi, ha beépítjük a vezérlést, ami biztosítja a kapcsolatot a négy fő lépés között. A gyerekek számára sokszor riasztó, ha tervkészítést várunk tőlük, amikor még nem látják, hogyan tudják befejezni a megoldást. Ezért figyeljünk arra, hogy a tervkészítés és a terv végrehajtása párhuzamosan zajlik a vezérlés által irányítottan. Ez valójában az útkeresés, kitalálunk egy elindulást, kipróbáljuk, ha sikerül a megoldás, akkor készen vagyunk, ha nem, akkor új utakat keresünk. Lényeges szerepe van a vezérlésnek abban, hogy folyamatos belső kérdésekkel irányítsa a probléma megoldását. Mit szeretnék elérni? Milyen lépések segíthetnek? Megfelelő-e ez a megoldási irány? Ez abban is segít, hogy ne töltsünk túl sok időt egy reménytelen elindulással, próbálkozzunk másik ötlettel. A problémák megoldása utáni kérdésfeltevések az új problémák alkotását segítik, a gyerekek problémaérzékenységét fejlesztik.

Schoenfeld kutatásai azt bizonyítják, hogy a problémamegoldó hozzáállása, kitartása, sikerorientáltsága befolyásolja a megoldást.

 

A problémamegoldó gondolkodás, a kritikai gondolkodás és a kreatív gondolkodás kölcsönhatásban vannak, mind a kritikai, mind a kreatív gondolkodás feltétele a sikeres problémamegoldásnak.

A kritikai és a kreatív gondolkodás jellemzői (Wachsmuth, 1981):

Kritikai gondolkodás

Kreatív gondolkodás

Koncentrálás a részletekre

A részletek egyben látása

Szisztematikus gondolkodás

Asszociációk (részben szabad)

Oksági gondolkodás (időben lineáris)

Térbeli gondolkodás (időben független)

Megértés, következtetés szavakkal, szimbólumokkal

Kibontakozás ötletekkel, szemléléssel

Szeriális információ-feldolgozás

Párhuzamos információ-feldolgozás

Konvergens gondolkodás (teljesen tudatos)

Divergens gondolkodás (részben tudatos)

Oktatási szempontból fontos a különböző gondolkodási típusok ösztönzése, fejlesztése, kapcsolatuk építése. Ebből a szempontból lényeges a kérdésfeltevések, az ötletek ösztönzése, a hibákkal szemben való konstruktív hozzáállás.

A problémamegoldó képességet fejlesztik például az alábbi játékok:

http://www.umapalata.com/design_en/games/UP_Pereliv.asp?file=UP_Pereliv.swf

http://www.umapalata.com/design_en/games/AZartORTOM.asp?file=AZartORTOM.swf