10.2. Szöveges feladatok
A szöveges feladatok általában olyan problémák, amelyek valamilyen szituációt írnak le.
A szöveges feladatok szerepe a tanításban:
- műveletek értelmezése, elmélyítése
- szövegértési képesség fejlesztése
- problémamegoldó gondolkodás fejlesztése
A szöveges feladatok megoldásának lépései megfelelnek a problémamegoldás lépéseinek:
- A szöveg elolvasása (hangosan is), esetleg eljátszása.
- Mi a kérdés?
- Keressük meg a kérdés megválaszolásához szükséges adatokat!
- Keressünk összefüggéseket, rajzoljunk ábrát, írjunk fel műveleteket, azaz keressük meg a szöveg matematikai modelljét.
- Végezzük el a műveleteket!
- Ellenőrzés. A matematikai eredményt visszafordítjuk az eredeti szituációra.
- Válasz a kérdés újra olvasása után.
Írjunk minél többet!
A szöveges feladatok megoldásának a szövegértés az egyik legfontosabb eleme. Ezt segíthetjük azzal, ha a feladat szövegét fokozatosan egyre vázlatosabban írjuk le, így az összefüggések is világosabbak lesznek a gyerekek számára. A megoldások során is érdemes a gondolatokat írásban lejegyezni, ez tudatosítja a megoldási módot, világosabbá teszi a lépéseket, így más hasonló feladatok megoldásánál is alkalmazható tudást hoz létre.
A szöveges feladatok csoportosítása
- A kérdés helye lehet
- a feladat elején – egységessé tesz feladatsort, ha lehetőség szerint kérdőszóval kezdődnek a feladatok
- a feladat közepén – a legnehezebben érzékelhető a gyerekek számára.
- a feladat végén – az olvasás utolsó eleme, jó kiindulás a megoldáshoz.
- Az adatok száma szerint
- hiányos feladat – meg kell szereznünk a hiányzó adatot
- pontosan annyi adat van, amennyi szükséges
- felesleges adatok vannak – ki kell választani a szükségeseket
- A feladat szövegezése
- egyenes
- fordított – ilyen feladatokkal találkoztunk az összeadásra vezető szöveges feladatoknál.
- A feladat bonyolultsága
- egylépéses – egy művelettel megoldható
- kétlépéses – két lépésben megoldható, nehézséget jelent a gyerekeknek a részfeladatok meghatározása
- többlépéses – több lépés megtervezése szükséges.
- A megoldási módok
- próbálgatás – csak akkor számít teljes megoldásnak, ha az összes esetet végignéztük. A próbálgatás segít megismerni a problémát, megtalálni a szabályosságokat, amelyeket aztán igazolni kell. Semmiképp se alkalmazzuk folytonosan változó mennyiségeknél, például eltelt időre vonatkozó feladatokat nem lehet percenkénti próbálgatással megoldani.
- visszafelé következtetés (rákmódszer, buborék módszer)
Példa: Julcsi kiszínezte a lapon levő virágok felét, Kati a maradék harmadát, 9 virágot. Hány virág volt a lapon?
Megoldás: A kérdezett szám kerül az első buborékba, a fele a következőbe, még ezt sem tudjuk egyelőre. Ennek a harmada az utolsóba, ez pedig a 9. Az a szám, amelyiknek a harmada
A műveleteket a buborékok közötti nyilakkal jelöljük:
- összefüggések ábrázolása szakaszokkal – erre már a törtrészeknél, a sorszámoknál láttunk példát, és a képi síkon is szakaszokkal fogjuk megoldani a feladatot.
- A megoldások száma
- egy megoldás
- több megoldás – az összes megoldást meg kell adni
- nincs megoldás – a feladat megoldása az, hogy nincs megoldás.
Példa: Keressük meg az összes olyan páratlan, öttel osztható háromjegyű számot, amelyben a számjegyek összege 4!
Megoldás: Az öttel osztható számok 0-ra vagy 5-re végződnek. Mivel a szám páratlan, ezért 5-re végződik, így számjegyeinek összege legalább 5, ami nagyobb a 4-nél, tehát nincsen a feladat feltételeinek megfelelő szám.