Az alapkosárérintés technikája

Az alapkosárérintés egy igen sajátos érintési mód, melyben az ujjak meghatározó szerepet kapnak az egyszeri és elpattanó érintés kialakításában. Az elsajátítása igen nehéz, sok gyakorlást igényel. Kezdőknek már a tanítás elején meg kell ismerniük és tudni kell alkalmazni ezt az érintő felületet, hiszen a labda megjátszása és játékban tartása a kosárérintésen alapszik. Mindaddig, míg a tanulók nem sajátítják el kellő technikai tudással, addig nem is tud létrejönni szabályos és élvezetes röplabda játék. Az elpattanó felület kialakítása illetve onnan a labda továbbítása nem tartozik a természetes mozgásformák közé, ezért sokszori bemutatásra és magyarázatra szorul. A kosárérintéssel történő megjátszás alapjában véve saját társtól érkező labda, a játékban második érintésként szerepel. Kosárérintéssel történik a feladás, mellyel a labdát gyorsan és pontosan lehet a megfelelő helyre (befejező játékoshoz) irányítani. Kosárérintés a következő pozíciókban történhet: mély, közepes és magas testhelyzetekben illetve levegőben. Az érintés történhet különböző módon: érintés oldalra, hátra és elfordulás után. Egyéb érintései lehetnek: egykezes kosárérintés, pörgetés, ejtés, húzás.

Gyakorlatok az alábbi linken érhető el:

Érintés végrehajtása

A labda felé történő helyezkedés és igazodás után a tanuló vállszélességű terpeszállásba kerül, egyik láb kissé előrébb helyezkedik el, biztosítva a stabil egyensúlyi helyzet kialakítását. A láb bokában és térdben hajlított a törzs lazán kissé előre dől, tekintet a labdán, a kar könyökben hajlított a labda felé mutat. Az érintéskor a csukló hátrafeszített állapotban van, a tenyér az ujjak segítségével kosarat formál, a kar könyökben hajlított. Az ujjak belső ujjpercein jön létre az érintés, melynek egyidejű és elpattanónak kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy ujjaink enyhén hajlítva, tónusos állapotban vannak. A labdát megfogni, és megtartani nem lehet. Az érintés homlok előtt kb. 15-20 cm-re történik. A kipattanó labdát a könyök nyúlása segíti, a tenyér utána mutat a labdának. A karok az érintés után párhuzamosak és nem nyílnak szét. Csuklóval rábólintani nem szabad, a tenyér nem érintheti, a labdának lehetőleg forgás nélkül kell haladnia a feladás irányába. Távolság növelésére fokozottabb térd- és könyökhajlítással végrehajtott érintést alkalmazunk. A labda pontos végrehajtása és időzítése az egyik legfontosabb alapfeltétel, fokozatosan fejlesztik és finomítják a kezek összehangoltságát, az érintés helyes kialakítását.

Az érintőfelület kialakítása

Alaphelyzetben alsó középtartásban a kezek két oldalról körülfogják a labdát, a hüvelyk és a mutató ujjak egymás felé néznek, közöttük a távolság 2-3 cm. A tenyér és ujj egyaránt tartja a labdát. Megemelve mellső középtartásban a könyök nyújtott állapotánál a csuklót hátrafeszítjük, így a labda kikerül a tenyérből, és csak az ujjak belső ujjpercei tartják a labdát. Ezt emelve homlok felé 20-25 cm-re, könyökök hajlított állapotban kapjuk meg a helyes labdatartást. A labdát a hüvelyk, a mutató és középső ujj tartja és érinti az ujjbegyek belső felületeivel, a többi két új „ráfekszik" a labdára.

Kosárérintés jellemzői

• alapkosár érintés,
• magas kosár érintés,
• légikosár érintés.

Gyakorlatok

• Alaphelyzetben fej felé dobot labda elkapása úgy, hogy kosárformát alakítunk ki a kezünkből.
• Földre lepattintott labda felpattanás utáni leérkezése alá helyezkedve kosárintés kialakításával.
• Társ szemből dobot labdához való igazodás és kosárformát képezve a labda érintése.
• Padon hasonfekvésben a párok egymással szemben „tolják át" kosárérintéssel a labdát erőteljes könyöknyújtással.

• Kosárformával a labdát fej fölé ütögetve az érintés megtartásával.
• Kosárérintéssel a labda fej fölé való feljátszása függöny vagy fal mellett oldalt állva, oly módon, hogy se a könyök, se a labda ne érje a tárgyakat.
• Labda fej fölé való feljátszása kosárérintéssel, közben guggolást hajt végre a tanuló, majd feláll.
• Labda fej fölé való feljátszása kosárérintéssel, közben fordulatokat tesz (180-360 fok).